Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai
emlékanyag meglehetősen hiányos. A század közepétől kezdődően rendszerint lecserélték a korábbi berendezéseket, valószínűleg mert tönkrementek, ugyanakkor „divatjamúltnak" is számíthattak, különösen, ha népies alkotásokról volt szó. Már-már unikális a Somogy megyei Buzsák középkori eredetű kápolnájában állt 1701-ben készült, ma is meglévő oltár, amelynek két-két oszlop között álló szoboralakjai stílusukban még kö- zépkorias hagyományt követnek, így alapvetően eltérnek a magyarkeszi templom négy szobrától. Földrajzilag közelebb esik Iregszemcse, amelynek régi templomában (ma kápolna) található egy valószínűleg a 18. század elejére keltezhető oltár, de ezen eredetileg nem álltak szobrok, sőt felépítménye is különbözött az írott forrásokban jellemzett magyarkeszi oltártól. Az 1720-as évek népies szobrászaténak ritka, megmaradt példája a kaposvári „Gugyuló Jézus" (képoszlop 1721-ből, a Béla király utca és Csalogány utca sarkán),4' amelytől a magyarkeszi szobrok stílusukban szintén nagyon messze állnak. Ugyanez igaz a balatonlellei plébániatemplomban található Pietà faszoborra is, mely talán az 1749-ben először említett Fájdalmas Szűzoltárhoz tartozott.41 42 43 44 45 Sajnos nem tudjuk, vajon ösz- szefüggésbe hozható-e azzal az 1729-es adattal, mely szerint a balatonlellei oltárt az építtető Révkomáromban készítette és onnan hozatta. A magyarkeszi szobrokéhoz hasonló felfogásban faragott alkotásokat a lengyeltóti templom egykori szószékén találhatunk. A négy evangélista két figurája a szószékkosáron, másik kettő a hangvetőn ült. A szószék ma már nem áll, a négy szobrot a templom középkori szentélyében, a falon helyezték el. (7. kép) A lengyeltóti templomnak e szószékéről az írott forrásokból annyi derül ki, hogy 1749-ben még ennek előzménye, egy „kis szószékecske" állt a belsőben.4 Csak 1815-ben említenek újra szószéket, mint 5. kép A mai főoltárkép (a szerző felvétele) 41 Lukács Zsuzsa-Erdei Ferenc: Buzsák, Kápolnási dűlő, ún. Fehér kápolna. Magyar Műemlékvédelem 10. (1980-1990) 359-360. Az oltár ma a falu római katolikus templomában található. 42 A szobor valójában a Szomorkodó vagy Búsuló Krisztus ikonográfiái típushoz tartozik (Szilárdfy Z. Ikonográfia i. m. 106.). Az évszám a képoszlopon található; a szobor eredetijét a közelmúltban a kaposvári városházán helyezték el. 43 Veszprémi Érseki Levéltár (továbbiakban VÉL) A8 Visitationes Canonicae 11. köt. 1749. 211- 212. 44 Tóth Péter. Boglár, Lelle és Szőlőskislak története a XVIII. században és a XIX. század első felében. In: Boglárlelle. Tanulmányok. Szerk.: Laczkó András. Boglárlelle, 1988.121-162.143. 45 MNL OL Mikrofilmtár 10498. d. Visitatio Caninica 1749.161. 300
