Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai

egy téglaépület, 4 amely már a ma álló téglatemplommal azonosítható. Mindezen adatok és a helyszín ismerete alapján tehát feltételezhető, hogy a korábbi sövénytemplom mostani templomtól délre emelkedő, részben bokrokkal benőtt dombtetőn állhatott.

Az ekkoriban szokásos - a bevezetőben már említett - kegyúri hozzáállás ismeretében elsőre semmi meglepő nincs abban, hogy az Esterházyak a keszi sövénytemplom felépítéséhez, de megnagyobbításához sem járultak hozzá. Ugyanezt tapasztaljuk a közeli, szintén Esterházy-birtoknak számító Tamásiban, ahol a templom felújítására vonatkozó kérelemre az uradalmi praefectus részéről csak cinikus válaszra futotta. Ott végül a vármegye és a város adta össze a pénzt az 1720-ban fölszentelt templomhoz. Ha azonban arra gondolunk, hogy a kegyúr itt nem más, mint az Esterházy-hitbizo- mány, amelynek alapítója Pál nádor közismert volt művészetpártolásáról1' - sőt vannak a 18. század elejéről származó adataink a Kismartonhoz közelebb fekvő birtokokon történt templomépítésekről is1 -, a jelenség bővebb magyarázatra szorul.

Amikor Esterházy Pál a 17. század végén létrehozta a hitbizományt, a legalapvetőbb feladatnak a török utáni településhálózat újjáélesztése, a pusztán álló - Magyarkeszihez hasonló - falvak adókedvezményekkel történő benépesítése bizonyult. Azt, hogy mindez gyakorlatban mit jelentett, jól példázza az Ozorából kormányzott Kaposvár esete. A könnyítések miatt, mint panaszolták a kaposi uradalmi tisztek, „sokféle szerzet csődül ide", ugyanakkor az uradalomnak alig van bevétele. h Minden bizonnyal erre vezethető vissza, hogy az uradalom a templomépítések közvetlen finanszírozását eleinte nem tudta, vagy nem akarta megoldani, mindaddig, amíg a földesúri terhek terén nyújtott kedvezmények le nem jártak, és a települések nem kezdtek el érdemi bevételt hozni. Ez egyben annak is a jele, hogy az egyes uradalmaktól egyfajta önfenntartást vártak el a hitbizományon belül. Emellett a volt hódoltsági területeken a templomépítéssel kapcsolatos igényeket először át kellett látni, de ehhez az uradalmi építésigazgatásnak ki kellett épülnie. 14 15 16 17 18

14 „Est hic loci ecclesia antiqua ex meris sepimentis luto illitis agresti plane labore aedificata, cui omni momento vetustas ruinam miniatur, ob idque in locum hujus, statim penes ecclesiam ad septentrionem inchoata est alia ex lateribus coctis decenti aedificio exstruenda. Honori Sancti Michaelis Archangeli dicata, et benedicta est; cernitur in eodem unum altare praedicto Sancto sacrum, fabrica et pictura utcunque elegans..." Visitatio Canonica Dioecesis Quinqueecclesiensis 1738-1742. Összeállította: Gőzsy Zoltán-Varga Szabolcs. Pécs, 2009. 264.

15 Brüsztlc /. i. m. 676-677.

16 Galavics Géza: A mecénás Esterházy Pál (Vázlat egy pályaképhez). Művészettörténeti Értesítő 37. (1988) 3-4. sz. 136-161.

17 így például Fertőszentmiklóson, ahol a római katolikus templom (kétszeri) újjáépítése és kvalitásos oltárai a 18. század első negyedére keltezhetők (Sopron és környéke műemlékei. I. Szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1953. 439M40. Vö. még Csóka Lajos: Sopron vármegye katholikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Pannonhalma, 1929.10-11.).

18 Az adatot hozza Bácska Vera: A város és társadalma a XVIII. században. In: Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1975.139-180.143. Kaposvár második, 1712. évi újratelepítési szerződésének szövegét közli Kanyar József. Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, 1967.120-122. 57. sz.

293