Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A magyarkeszi római katolikus templom és az ozorai Esterházy-uradalom. Egy homlokzattatarozás tanulságai

a helyszínen. Az alábbiakban e kutatási eredményeinket összegezzük, azzal a tanulsággal, hogy egy látszólag egyperiódusú, egyszerű építéstörténettel bíró templomon is hozhat újat a helyszíni épületkutatás.

A történeti adatok

Magyarkeszin és tágabb környezetében több középkori falut azonosított a régészeti és történeti kutatás. Közülük valószínűleg a mai település belterületén feküdt Kesző és annak elsőként az 1330-as években említett temploma.' A török hódoltság után, a 18. század elejétől kezdődően a falu - ekkoriban puszta - az Esterházy-hitbizomány ozorai uradalmához tartozott ’ Keszi betelepítésére 1701-ban történt az első kísérlet: egy Emest András által az Esterházyakhoz írt levél arról számol be, hogy a benépesítésre lenne jelentkező, de mivel a herceg már három évre kiadta azt haszonbérbe bizonyos „győri embereknek", sőt a három év letelte után is számít rájuk, az ügyben személyes találkozót kért. A levél külön kiemeli, hogy a telepítést vállaló Gál Márton „hívő ember",2 3 4 5 azaz szempont volt a majdani falu katolikus vallása is. Hasonlót figyelhetünk meg a közeli Nagykónyi ugyanebben az évben kelt telepítési szerződésében, amelybe azt is belefoglalták, hogy a falu protestáns prédikátort nem tarthat.

Az, hogy Keszi benépesítése elsőre nem sikerült, abból sejthető, hogy a puszta telepítési szerződése jóval későbbről, 1717. január 27-ről maradt ránk. Ebben az Esterházyak felhatalmazták a tengődi Takács Miklóst, hogy telepítse be Készít, és képviselje az uradalmat. A lakosok három évre szabadságot kaptak, bár kilencedet, tizedet ez idő alatt is kellett szolgáltatniuk; a gabonát a dombóvári, kaposvári vagy pincehelyi magtárakba kellett szállítaniuk. A három év letelte után pedig a kaposvári és döbröközi lakosokhoz hasonló terheket kellett viselniük.6 7 A szakirodalom már korábban rámutatott, hogy a keszi telepítés kedvezményei elmaradtak a környező falvakban kínált feltételektől. A betelepítendő lakosok vallására immár semmi nem utal a telepítési szerződésben.

Talán erre is vezethető vissza, hogy Keszit a következő években már jelentős részben reformátusok lakták. Kései adatok úgy tudják, hogy a faluban állt egy oratorium, amelynek használatában az ozorai uradalmi tiszttartó akadályozta őket, 1721-ben elvette

2 K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai. Pécs, 2011. 98-100.

3 Papp István: A Tamási járás évszázadai. Tamási, 2000.62-64.

4 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) P 108 Esterházy cs. lt. Rep. 35. Fasc. K No. 214. (Mikrofilmtár 14456. d.)

5 MNL OL P 108 Esterházy cs. lt. Rep. 35. Fasc. K No. 212. (Mikrofilmtár 14456. d.)

6 MNL OL P 108 Esterházy cs. lt. Rep. 35. Fasc. K No. 216. (Mikrofilmtár 14456. d.) A források már korábban is szólnak Takács Miklósról. 1715-ben ugyanő kapott megbízást az uradalomtól- akkor még iregi lakosként -, hogy telepítse be Tengődöt (Uo. Fasc. X. No. 624. (Mikrofilmtár 14469. d.)). Mindezek alapján felvethetjük, hogy „hivatásosként" foglalkozott telepítéssel.

7 Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből X. Szerk.: K. Balog János. Szekszárd, 1983.33-125.40M1.

290