Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

II. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Az eseményképtől a riportfotóig. A fotográfia a képes sajtóban az 1880-as és 1900-as évek között

erősen figyelő alakok bizonyítják - mert egyébként tárgyalhatnák a Koreával kötött szerződést is."121 122 123 124

Megjelentek azonban a képmagyarázatokon túlmutató szövegek, melyeknek nem a leírás, hanem a kép keltette gondolatokkal való megismertetés a célja. Mikszáth Kálmán a fényképezőgép által meglepett képviselők viselkedését, arckifejezését elemezte és valószínű, hogy a jelenségeket, hangulatokat megragadó zsánerképek esetében is gyakori volt, hogy a hozzájuk fűződő cikkeket a felvételek inspirálták, s nem fordítva, az írások illusztrálására születtek a képek. Az 1903-as évet két debreceni fényképész, a Photo Club előző évi tárlatáról tudósító cikkben kiemelt amatőr Haranghy György '“ és a festő fényképész, Kiss Ferenc fotográfiáival indította a Vasárnapi Újság.''3 (41. kép) Mindkettőhöz rövid, a télről, a téli munkáról szóló, pusztán az időjárás adta aktualitást tartalmazó rövid írások kapcsolódtak. Ebben a folyamatban a változást a saját, állandó fotóriporter alkalmazása hozta. Az állandó fotográfus alkalmazása lehetővé tette, hogy a lapok ne legyenek kiszolgáltatva annak, hozzájutnak-e egyáltalán képhez, s az események megtörténtéhez minél közelebbi időpontban szolgálhassanak illusztrációval. Azáltal pedig, hogy eldöntötték, hová küldik ki a fényképészt egyben afelől is döntöttek, mi tarthat számot a közönség érdeklődésére, mely eseménynek adnak külön hangsúlyt a képes tudósítással. Az első, állandó fényképészeket a Vasárnapi Újság alkalmazta. Jelfy Gyula képei 1900 szeptemberétől, Balogh Rudolf felvételei pedig 1903 augusztusától voltak láthatók rendszeresen. (42. kép) Kezdetben előfordult, hogy a Vasárnapi Újságban megjelent képeihez - akár a vidéki amatőrök, akik a helyi eseményekről tudósítottak - Jelfy Gyula maga írta a cikket is. 4 Szöveg és kép viszonyának dinamizmusában az utolsó, a fotóriport felé vivő impulzus a magyarázó szöveg eltűnése volt a kép mellől. A fénykép maga lesz a hír.

Hozzáférés a pillanathoz - „paparazzók"

Egy képviselő minden további nélkül s előkészületet nem igényelve elsüthette kameráját a tisztelt házban, képviselőtársai körében. Andreánszky Gábornak is akadtak követői a parlamenti fényképezésben. 1891-ben, a közigazgatási törvény egyik vitanapja után a

121 -th. [Mikszáth Kálmán]: A lemondás bejelentése után. Országgyűlési karczolat. Vasárnapi Újság 41. (1894) 24. sz. június 17.401.

122 Nádvágás. Haranghy György amateur fölvétele után. Vasárnapi Újság 50. (1903) 1. sz. január 4. 13., A cikk: A nádvágás. Uo. 11.

123 Befagyott dereglyék Vácznál. - Kiss Ferencz fényképe után. Vasárnapi Újság 50. (1903) 2. sz. január 11. 23., Téli képek. Kiss Ferencz fényképei. Uo. 24., A cikk: A jég. Uo. 23-24.

124 Jelfy Gyula: A kis-jenői vadászatok. Vasárnapi Újság 48. (1901) 50. sz. december 15. 809., képek: 808-809.; Képzőművészek, rajzolók között is voltak, akik nem csak képpel, de szöveggel is szolgáltak. Paur Géza gyakran írt cikket saját rajzaihoz, de Roskovics Ignác is küldött rövid írást a lap kérésére. (A Képzőművészeti Társulat jubiláris kiállításának megnyitása, a király által. Roskovics Ignácz rajza. Vasárnapi Újság 33. (1886) 48. sz. november 28. 778-779. Roskovics ez alkalommal, ahogy írta „vasárnapi újságíró"-ként is beszámolt a lap kérésére az eseményről Jön a király! címmel.)

259