Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

II. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Az eseményképtől a riportfotóig. A fotográfia a képes sajtóban az 1880-as és 1900-as évek között

16.a kép

Margit főhercegnő esküvője a budai Szent Zsigmond kápolnában, 1890. július 31. Koller Károly utódai fényképe, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, ltsz.: 2151, Vasárnapi Újság 37.

(1890) 30.SZ. július 27. 480.

16.b kép

Margit főhercegnő esküvője. „Az új pár megáldása", 1890. július 31. Roskovics Ignác rajza, Vasárnapi Újság 37. (1890) 30.sz. július 27. 481.

A portré jelentősége hagyományosan nagy volt a sajtóképek között. A pillanatképek megjelenéséig gyakran használták a résztvevők portréit események illusztrálására is. A mai napig él az a szokás, hogy az eseményen megjelentek csoportképével kárpótolják a közönséget olyan alkalmakkor - például diplomáciai tárgyalások -, mikor nem lehet jelen a kamera, ám a pillanatkép előtti korszakban a technikai lehetőségek korlátozott volta miatt akkor is csoportkép készítésére kényszerült a fotográfus, ha amúgy a megörökítendő személyek örömmel vették a jelenlétét. A fényviszonyok és a mozgás egyaránt veszélyeztette - még hivatásos fényképész számára is - a művelet sikerességét. Rudolf trónörökös kapuvári vadászatán 1886-ban „épen mikor a társaság letelepedett, törte át a nap a sűrű ködöt s ebben a pillanatban vette föl a társaságról Rupprecht soproni cs. és kir. udvari fényképész" az Ország-Világ által közölt képet. “ (17. kép) Mozgó csoportok fényképezése nagy technikai kihívást jelentett. Egy ilyen fényképezésről írt 62

62 A trónörökös és vadásztársasága a kapuvári egererdőben. - Rupprecht Mihály soproni cs. és kir. udvari fényképész fölvétele után. Ország-Világ 7. (1886) 11. sz. március 13. 168-169., Bcrg báró: A trónörökös vadászaton. Uo. 168-169.169.

230