Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

II. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Az eseményképtől a riportfotóig. A fotográfia a képes sajtóban az 1880-as és 1900-as évek között

8. kép

A szegedi árvíz, 1879. Greguss Imre rajza, Vasárnapi Újság 26. (1879) 13. sz. március 30. 201.

Az első esemény, mely nagy mennyiségű kép rendelésére késztette a hetilapokat, s illusztrátorok tucatját vonzotta, a szegedi árvíz volt, így ezt a természeti katasztrófát a képes riport felé vezető út egyik fordulópontjának is tekinthetjük. (8. kép) A Tisza 1879. márciusi áradását, mely elpusztította Szegedet, magyar rajzolók és fotográfusok mellett külföldről érkezett tudósítók is megörökítették: „A rendkívüli csapás több külföldi, német, franczia, angol illusztrált lapot is arra inditott, hogy szinte rendeljenek meg vázlatokat a hely színéről. Némelyek rajzolókat küldtek le Szegedre, mások Budapestre írtak rajzok végett." ' 3 Szeged pusztulása - majd újjáépülése - olyan mérvű volt, hogy hetekig elegendő munícióval szolgált a képes hetilapok rajzolóinak és a fényképészeknek egyaránt.

Aktuális képek hiányában események illusztrálására gyakran a résztvevők portréit, az esemény helyszínét ábrázoló képeket hoztak a lapok vagy hírrajzokat készíttettek, a fotográfia térhódításával pedig a legváltozatosabb módokon kombinálták a fény és a rajzón képességét. Vegyük például a Vasárnapi Újságnak a korszak nagy temetéseit bemutató képeit: Batthyány Lajos újratemetéséről 1870-ben és Deák Ferenc temetéséről 53

53 Mi újság? Szeged veszedelme. Vasárnapi Újság 26. (1879) 12. sz. március 23.196.

222