Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

II. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Az eseményképtől a riportfotóig. A fotográfia a képes sajtóban az 1880-as és 1900-as évek között

szerencsétlenségek, áradások, tűzvészek és a tavaszi hó. 1903-ban a Tolnai Világlapjában már gyilkossági helyszínt is lehetett látni fényképen, az ágyban a rablógyilkosság áldozatával, a megfojtott Kubányi Mariskával.4” (6. kép)

A képes tudósítás

„Idegrázás és érdekfeszítés nem képezte czélunkat. Nemes, szép, jó és igaz a mi törvényeink, a miknek hódolunk. Rázkódtató napi eseményeknek nem engedünk tért, mert ez kívül áll a szórakoztatás és ízlés keretén."4 A 19. század végének képes hetilapjai illusztráció szempontjából is kis túlzással élve „hír nélküliek" voltak. Az Ország-Világ 1884 és 1886 nyara közötti két évfolyamában egyetlen eseményt megörökítő illusztráció, egy fotográfia jelent meg: Klösz Györgynek az 1885. évi kiállítás megnyitását ábrázoló felvétele.4” Még 1900-ban is a Vasárnapi Újság 1083 illusztrációjából mindössze ötvennégy felvétel örökített meg eseményeket, szám szerint huszonhármat. Természetesen, ha a rajzokat is hozzávesszük, a különböző történésekről szóló képes tudósítás ennél jóval több, de a portrékhoz, képzőművészeti reprodukciókhoz, műtárgyfelvételekhez, irodalmi illusztrációkhoz viszonyított aránytalanság nagy marad. A napilapok számára viszont létszükséglet volt az aktualitás, s így - ha egyáltalán hoztak illusztrációt - a friss képek is fontosabbak voltak, mint a heti rendszerességgel megjelenő családi lapoknak, magazinoknak. 1878. augusztus 31-én négyszáz halálos áldozatot követelő árvíz pusztított Miskolcon és Egerben. A Magyar Hírlap, miután sürgönyileg hiába próbált a helybéli fotográfusoktól fényképeket szerezni a víz pusztításáról, „költséget és fáradságot nem kímélve" saját fényképészt - a „tájfényképészek legkitűnőbb képviselőjét", Klösz Györgyöt - küldött ki a katasztrófa színhelyére, és képeit címlapon közölte. (7.a-c kép) A Magyar Hírlapnak e magyar sajtó történetében vélhetőleg első és ugyanakkor feltehetőleg költséges akciójának sokáig nem lett folytatása, aminek az is oka lehetett, hogy a fényképkészítés korántsem bizonyult olyan gyors eljárásnak egy napilap számára mint 46 47 48 49

46 Téli kép a Városligetből. Klösz márczius 26-án fölvett fényképe után. Vasárnapi Újság 46. (1899) 14. sz. április 2. 231.; A hódmezővásárhelyi méregkeverők. Plohn I. [Illés] fényképei után. Uo. 44. (1897) 11. sz. március 14. 174. és A hódmezővásárhelyi méregkeverők pőre. - Plohn J. fényképei. Uo. 44. (1897) 14. sz. április 4. 221.; Egy tehervonat balesete Galántánál.- Döbrentei Sándor amateur fölvételei. Uo. 47. (1900) 46. sz. november 18. 764.; A vágvölgyi árvíz. - Dr. Pattantyús A. [Ábrahám Géza] fényképei.; Egy víz által elöntött utcza Trencsénben. Csema Károly rajza.; Hieronymi belügyminiszter a Trencsény és Istebnik közötti vasúti hídnál. Futtaky Gyula fényképe. Uo. 41. (1894) 27. sz. július 21. 448M49.; A julius 1-sei újpesti nagy tűzvész. - Paur Géza pillanatnyi fényképei után. Uo. 445.; Az újpest rablógyilkosság színhelye. Az áldozat az ágyban. T. V. L. saját felv. Tolnai Világlapja 3. (1903) 16. sz. április 19. 5.

47 Felhívás előfizetésre. Ország-Világ 5. (1884) 40. sz. október 4. 653.

48 A kiállítás megnyitása 1885. május 2-án. Kiősz eredeti felvétele után rajzolta az „Ország-Világ" számára Mayerhoffer. Ország-Világ 6. (1885) 20. sz. május 9. 318-319.

49 Az esetet részletesen elemezte Balogh János Mátyás a „Képes világ" című, a 19. századi illusztrált sajtóról a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár szervezésében 2012 decemberében tartott konferencián. A témát érintette doktori disszertációjában: Üzleti szellemű fővárosi napisajtó a dualizmus korában. A budapesti sajtóipar története. ELTE Phd. 2014. 58.; http://doktori.btk.elte.hu/hist/baloghjanosmatyas/diss.pdf (2015. június 15.)

219