Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

II. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Az eseményképtől a riportfotóig. A fotográfia a képes sajtóban az 1880-as és 1900-as évek között

lehetőséget adott arra, hogy a Duna váratlan nyári áradásának rombolásáról tájékoztassák az olvasóközönséget.1' Kép és szöveg egyre gyakrabban ugyanattól a kéztől egy fényképező masinát ragadott helybéli értelmiségitől, tisztviselőtől származott mint az a Petőfi Sándor és Tompa Mihály emléktáblájának leleplezéséről küldött, képekkel illusztrált tudósítás, amit Szabó Adorján premontrei kanonok és tanár juttatott el 1904-ben a lapnak.1

A különböző sajtóorgánumok eltérő mértékben és részben más és más céllal vették fel illusztrációik közé az amatőr fotográfiát, s nem egyformán jártak sikerrel a műkedvelő fotográfusok toborzásában sem. A Vasárnapi Újság hagyományához híven továbbra is szívesen közölte az olvasóktól érkezők képeket, a műkedvelők felvételei természetes módon integrálódtak a lap illusztrációi közé, nem volt szükség arra, hogy felhívásokkal buzdítsák kamerahasználó olvasóikat. Nehezebb dolga volt az Uj Időknek. Herczeg Ferenc 1894 végétől megjelenő lapja kezdetben alig élt a fényképpel. Időtálló, értékes művészetet akart közvetíteni, s ehhez a „legjobb nevű festők" képeit várta.18 19 20 Az első számban mindössze egy portré található, a többi illusztráció képzőművészek - Vágó Pál, Margittay Tihamér, Pataky László - keze alól kerültek ki. A fényképek aránya azonban ha lassan is, de folyamatos növekedésnek indult, s már az első évfolyamban, ha ritkán is, de előfordult, hogy számuk meghaladta a képzőművészeti illusztrációkét. A 36. szám 14 illusztrációja három kivétellel fotográfia, sail, számban egy amatőr felvétel is megjelent egyik munkatársukról, Mikszáth Kálmánról, amint egy kávéházi kioszkban ülve gyermekeivel mosolyog a lencsébe.21 A közölt fényképek túlnyomó többsége azonban portré volt, s a szerkesztői üzenetek tanúsága szerint kezdetben technikai hiányosságokra hivatkozva többnyire visszautasították az olvasók által beküldött fényképeket.

A szerkesztőség 1896 augusztusában tette közzé a következő felhívást: „Abból az elvből indulunk ki, hogy olyan lapnál, mint az Uj Idők, minden olvasó egyszersmind jó barát és szövetséges, a ki szívesen járul a lap élénkítéséhez. Ez bátorít fel minket arra, hogy kéréssel forduljunk olvasóink közül azokhoz, a kik amatőrök a fényképezés terén. Mi az amatőr-fotografálást eleitől fogva többnek tekintettük közönséges időtöltésnél: a művészi hajlam kielégítésének egy nemét látjuk benne. Szeretnők e hajlam nemesebb gyümölcseit valamennyi olvasóink számára hozzájárulhatóvá és élvezhetővé tenni. Azért is arra kérjük a tisztelt amatőröket, küldjék be hozzánk sikerültebb

18 A rózsahegyi városház a torony beomlása után. Grill Gyula amatőr felvétele. Vasárnapi Újság 44. (1897) 33. sz. augusztus 15. 544.; Képek a csallóközi árvízről. Diósy Ede amatőr felvételei. Uo. 35. sz. augusztus 29.577.

19 Sz. A.: Petőfi- és Tompa-emlék Kassán. Vasárnapi Újság 51. (1904) 21. sz. május 22. 359-360. (három képpel); Sok esetben csak a képek készítőjének nevét tüntették fel, a hozzájuk tartozó rövid tudósítások szerző nélkül jelentek meg. Pl. Zöld Károly amatőr fotográfiáival kétszer is jelent meg rövid szöveg: Petőfi szobra Almádiban. Vasárnapi Újság 49. (1902) 32. sz. augusztus 10. 519. (képek 521.); Az almádi Kossuth-szobor. Vasárnapi Újság 50. (1903) 35. sz. augusztus 30.579. (kép 580.)

20 „Nem lesz egy közleménye, egy képe sem, a mely múló értékű, éppen csak arra a hétre való volna, a melyen közreadódott." A szerkesztő üzenetei. Olvasóinkhoz. Uj Idők 1. (1894) 1. sz. december 16.18.

21 Mikszáthék. Uj Idők 1. (1895) 11. sz. március 3.194.

209