Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Kolba Judit: A megújult Gyöngyösi Kincstár
Gyöngyösi anyagunkban a legszebb, a teljes falat beborító miseruha garnitúra: bordó szatén alapon hímzett, fehér indás, ezüst leveles kis csokrok díszítik. (12. kép) A miseruha közepére, négykaréjos keretben Szűz Mária, Mária a kisdeddel és Szt. József festett képeit varrták. A reprezentatív palást anyaga azonos, felső peremén 4 karéjos keretekben ugyancsak festett képeket helyeztek el: az egyiken Szt. István felajánlja a koronát Máriának, valamint 9 apostol képe sorakozik körben. A fenti együttes mellett 5 miseruhát mutatunk be, melyek legszebbike barna selyem alapon apró, ezüst levelekkel díszített és virágokkal ékes. (13. kép) Középen arany- és ezüstszálas hímzés, flitterekkel, virágos ágakkal, lila és kék bársonyszálas virágokkal, fémgömbökkel, szőlőfürtökkel és búzakalászokkal van gazdagon beborítva. Nagyon szép a kehelykendője: középen, virágos mezőben, aranyszálas töviskoszorúban keresztet tartó „Agnus Deit" láthatunk. (14. kép) A textilterem közepére került a gyűjtemény egyetlen pásztorbotja: az aranyozott ezüst botfejen ezüstfiligrán levelek között, mindkét oldalán 6-6 darab befoglalt kő csillog. Belsejében egy nagy követ filigrán levelek vesznek körül. A 18. század első felének korai barokk emléke. A textilemlékekhez tartoznak a templomi zászlók is, melyek szintén csak az újabb korból maradtak fenn, és azokat használják a mai napig. A 19. század végén és 20. századelején készült nagy templomi és társulati zászlók a Nagytemplom hátsó falfelületén láthatóak. Egy különösen érdekes világi vonatkozású zászlót érdemes megemlíteni: 1933-ban készítették az I. világháborúban megsérült hadirokkantak tiszteletére, előoldalán Szt. István és Szt. László, középen ülő Madonna alakjával. Hátul Nagy Magyar- ország, töviskoronás keretben. Felül: MEGCSELEKEDTÜK, AMIT MEGKÖVETELT A HAZA. 1914-18. hímzett szöveggel. Könyvek A plébánia könyvtára évszázadok alatt gyűlt össze. A 17. század óta vannak jelentős és művészi kötetek az egyház tulajdonában. Mindegyik pontos történetét nem ismerjük, de a még meglévő több, mint 650 kötet beszédes bizonyítéka a könyv iránti érdeklődésnek a hívők és egyháziak részéről egyaránt. Bár tűzvészek számos alkalommal pusztítottak a városban, még így is viszonylag nagy mennyiségű könyv maradt meg. A jellegzetes témájú és nyelvű könyvanyag a barokk korban a papság műveltségi igényének bizonyítéka. Legnagyobb részük latin, de vannak szép számmal német szövegű könyvek is, és a magyar könyvnyomtatás értékes példányait is megtalálhatjuk. A 17. században a városba költözött jezsuiták működésével bizonnyal számos könyv került a fejlett és művelt mezőváros plébániájára. Legnagyobb részük teológiai témájú: misekönyvek, Szentírások, evangéliumi kommentárok, szentek élete. Jelentős történelmi témájú kötetek is megtalálhatók: Bonfini történeti munkáját RERUM HUNGARICARUM címmel gr. Erdődy Kristóf adatta ki újra Pozsonyban, 1744-ben. (15. kép) Szt. István életrajzát, 1767-ből kassai kiadásban, Joanne Stiltingo jezsuita teológus készítette kiadásra. Pázmány Péter esztergomi érsek szentbeszédei MINDEN VASÁRNAPOKRA ÉS INN EPEKRE RENDELT EVANGELIOMOKRUL PREDIKÁCZIÓK címen jelentek meg 1695-ben, Nagyszombatban. (16. kép) 165
