Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Kolba Judit: A megújult Gyöngyösi Kincstár
Kolba Judit A MEGÚJULT GYÖNGYÖSI KINCSTÁR A Szent Bertalan-templom Gyöngyös Heves megye második legnagyobb városa. Az első említés a településről 1301-ből ismert. A falu a mai Szent Bertalan-templom környékén feküdt, kis Corpus Christi nevű kápolnával és fallal körülvett iskolával. Ezt a kápolnát 1320-ban Csák Máté felgyújtotta. 1334-ben Károly Róberttól mezővárosi rangot kapott a helység, a város földesurának, Szécsényi Farkas Tamásnak kérésére. O sürgette a templom újbóli felépítését az 1350-es években. A 15. század végén csamoktemplommá alakították, ez lett a korszak legnagyobb plébániatemploma Magyarországon. A következő évszázadok alatt több tűzvész pusztított a városban: 1526, 1587, 1674, 1730. években. Természetesen a templom is mindannyiszor megszenvedte a pusztulást, liturgikus tárgyainak és oltárainak megsemmisülésével. 1746 és 1756 között a tüzek által sérült, repedezett falú, Nagytemplomnak nevezett épületet barokk stílusban felújították, a korszak művészi ízlésének megfelelően. 1917-ben történt a város legnagyobb tűzvésze. A súlyosan sérült Nagytemplom újjáépítéséért sokat fáradozott az akkori plébános, Bozsik Pál. A rendkívüli összefogással elkészült templomot 1922. október 22-én szentelték fel. (1. kép) A templomban épen maradt a legrégebbi emlék, a 15. századi keresztelőmedence, mely évszázadok óta őrzi a felvidéki bronzművészet magas színvonalát, átvészelve az évszázadok sok pusztítását. Szinte regénybe illő a kincsek története a világháború idején, mely szorosan kapcsolódik a templomhoz. Sokáig nem lehetett tudni, hogy a vészes időkben hova rejtették el a jelentős darabokat. Sok évvel a háború után - a még élő, utolsó szemtanú vallomása alapján -, az 1960-as évek elején derült ki, hogy a Nagytemplom egyik lépcsőzete alatti üregben várták a legértékesebb tárgyak, hogy újra, hiánytalanul a Kincstár legnevezetesebb kiállítási tárgyai lehessenek. Az úgynevezett Szent Korona Ház 1784-ben Gyöngyös központi részén, az egykor jezsuita konviktus helyén, a mai Szent Bertalan utca 3. szám alatt építtette Almásy Pál, a város életében jelentős szerepet játszó gyöngyösi nemes, a város egyik legszebb palotáját. Az építést a gyöngyösi Rábl Károly építőmester kivitelezte barokk stílusban. Almásy Pál koronaőri tisztséget is viselt, így természetesnek tűnt, hogy 1806-ban, a napóleoni háború idején, Gyöngyösre menekítették a Szent Koronát, és az Almásy- palotában rejtették el. 1806. március 21-22-én éjjel volt itt a korona. De 1809. június 16-án és ugyanezen év szeptember 21. és november 3. között is ide került megőrzésre az értékes nemzeti ereklye. A palota a 19. század közepéig volt az Almásy család tulajdonában. 155
