Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Radnóti Klára: A Schunda család és a Nemzeti Múzeum - a magyar hangszergyártás emlékei a múzeumban

Több más hangszert is vett a múzeum Schunda jelzéssel, 3 ezek jól mutatják, hogy a cég minden igényt ki akart szolgálni termékeivel: az iskolai hangszernek szánt, egyszerű fa fuvola mellett nagyon szép kidolgozású elefántcsont fuvola is került be (sajnos hiányosan). A nemes alapanyag ebben az esetben csak a luxust szolgálta: az elefántcsont hangszer hangja nem jobb, mint a fából készült zeneszerszámnak, csupán azt jelzi, hogy tulajdonosa jómódú.

A múzeumba került hangszerek a magyarországi hangszergyártás történetének dokumentumai, számunkra ritka becses relikviák. A nemzetközileg is versenyképes Schunda-cég gyártmányai, a Schunda-féle szabadalmak megkerülhetetlenek a magyar- országi hangszergyártás történetében, a cég működése hosszú időn át a magyar ipar sikertörténete. Az elnyert kitüntetések, a kiállítások érmei, a kortársak elismerése jogos önérzettel töltötték el a Schunda család tagjait, Schunda Vencel József találmányaira ma is nemzeti büszkeséggel tekintünk. Talán azért is, mert az 1898. évi jubileumi ünnepségeken a sok-sok beszéd közt „Schunda a magyar hazát éltette, mely őt befogadta és az ő becsületes munkáját diadalra juttatta." 4 1906-ban, a 10 000. cimbalom elkészültének ünnepére a hazafias verseiről is ismert Pósa Lajos ódával tisztelgett a sikeres vállalkozó előtt, melynek refrénje: „Áldjon meg az Isten, hogy magyarrá lettél!" könnyekig meghatotta mind az ünnepeltet, mind az esemény többi résztvevőjét. 3 Ugyanekkor az ipartestület nevében beszédet mondó iparhatósági biztos Schundát példaképként állította társai elé: „A Te törekvő szorgalmad és praktikus üzleti szellemed hassa át az összes magyar iparosokat." A pátoszon túl, a cég tevékenységének múzeumba jutott írott és tárgyi dokumentumai, illetve a cimbalomgyártás, -javítás dokumentumai - a cég üzleti könyvének tükrében - önálló tanulmányt érdemelnek. E dolgozat célja csupán annyi, hogy bemutassa a kiemelkedő magyar hangszerkészítő cég és a múzeum kapcsolatát s felhívja a figyelmet a cég jóvoltából bekerült értékes, a monarchia hangszergyártását reprezentáló instrumentumokra. 93 94 95 96

93 Ltsz.: H. 1976.9. fuvola, ltsz.: H. 1977.1. fuvola töredék, ltsz.: H. 1977.4. trombita, ltsz.: H. 1987.3. fuvola, ltsz.: 1991.2. cimbalom - romos állapotú - ez utóbbi ajándékként került a gyűjteménybe.

94 Rchák L. i. m. 45.

95 Pósa Lajos: Schundához (írta és elmondta a tízezredik cimbalom ünnepén a szerző). Idézi: Göndöcs István: A Schunda-féle 10.000-ik czimbalom jubileuma. Bp., 1907.110-112.

96 Göndöcs I. i. m. 107.

153