Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Kovács S. Tibor: A „konstábler bot" és a „huszas" buzogány. A középkori buzogányok és kései utódaik Magyarországon
3. kép Vasbuzogányfej, egri vár lelőhelymegjelöléssel, 13. század. MNM, Fegyvertár (Fotó: Gedai Csaba) 4. kép Vasbuzogányfej, Szécsény környéke lelőhelymegjelöléssel. Vígh-gyűjetmény, Budapest (Fotó: Gedai Csaba) tártak fel (4062. számú sír). A temetkezés mellékleteként kerültek elő a következő tárgyak: zabla, 2 darab nyílhegy, vas késtok, vas övcsat, egy sodronypáncél karikákkal díszített tarsoly és 8 darab, IV. Béla magyar király (1235-1270) 1235 és 1241 között vert ezüstpénze. A temetkezés - fegyvertörténeti szempontból - legjelentősebb lelete egy vasbuzogány volt, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött darab (3. kép) pontos párhuzama.' A lelőhely és a mellékletek alapján a sírban fekvő két ember a muhi csatában halhatott meg, akiket később a falu lakói temetőjük közelében hántolták el. így könnyen elképzelhető, hogy egykor a magyar oldalon harcoltak. 2009-ben Duna- földvár-Ló-hegy lelőhelyen a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai egy 13. századi Árpád-kori falurészletet tártak fel, amely a mongol betörés alatt pusztult el (1241-1242). Itt egy gödörben öt - szabálytalanul elhelyezkedő - emberi maradványt hoztak a napvilágra. Az emberi csontok között egy nyolcszög keresztmetszetű, hosszúkás - felfelé szélesedő -, vas buzogányfej is előkerült,8 9 amelynek közeli párhuzama a budapesti Vígh István magángyűjteményében őrzött darab. (4. kép) így a régészeti ásatások során és a szórványleletként előkerült négy vasbuzogány alapján valószínűsíthető, hogy ezeket a fegyvereket a magyarok, vagy a szövetségeseik használták. Ebben az időben a mongolok is ismerték ugyan a buzogányt, de az előbbi négy fontos régészeti lelet alapján valószínűsíthető, hogy ez a vasbuzogány-típus nem velük, hanem korábban a Szentföld irányából került a Magyar Királyság területére. 8 Kovács S. Tibor: Huszárfegyverek a 15-17. században. Bp., 2010. 172-173.; Pusztai Tamás: Könnyűlovas harcos sírja a Muhi csatából. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve - Studia Archaeologica 12. (2011) 629-640.629-634.; Boldog, Z. A prismatic mace-head i. m. 184. 9 Boldog, Z. A prismatic mace-head i. m. 181-183. 101
