Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A kenézi és a rábahídvégi római katolikus templomok összehasonlító építéstörténeti vizsgálata

déli szakaszokon - tagoló, ma látható, rendkívül széles lizénák másképp néztek ki a barokk időszakban. Eredetileg kettős lizénák voltak, ahol egy-egy lizéna 59 cm széles volt, köztük egy keskeny, 17,5 cm széles visszaugratott rész jelentkezett. A visszaugratott mező alsó széle a homlokzatot alulról keretező vízszintes falsáv tetejétől nyilvánvalóan a felső vízszintes falsáv aljáig tartott. A kettős lizénák közti részt a 20. században cementes habarccsal kitömködték.

Különös figyelmet érdemel a hajó nyugati homlokzata és a torony déli falának csatlakozása. Mint a középkori periódus ismertetésekor említettük, a barokk kori fal befut a középkori torony vége mögé. A toronynak a hajó felé eső (amúgy utólag odakerült) lizénája mögé befutott a hajó nyugati falán megfigyelhető sárgás vakolóhabarcson látható, látszó fehér meszelés, mely az alsó, lábazathoz közel eső részen szürkésfekete színt kapott. Hasonlóan megmaradt a fehér szín az északi toronyfal és a nyugati hajófal csatlakozásánál is.21

Feltűnő, hogy a levert felületeken nem találtuk nyomát annak, hogy barokk architektúrát próbáltak volna létrehozni a tornyon, meghagyták az addigi középkori állapotot, beleértve pl. a keskeny toronyablakot is. A hajó, a szentély, a sekrestye viszont a maga műformáival megfelel az 1776-os építési dátumnak. Legkorábban ekkor megmagasították a 2. periódus toronyablakait fölfelé, tégla áthidalót készítve nekik. Ezzel egy időben (az új boltövekkel egybeépítve) megmagasították a tornyot is a padlásszint fölött, immáron ismét kizárólag tégla falazó anyaggal.22

A 4. periódus eddigi adataink szerint egy homlokzattatarozás emléke. Nyomait jól meg lehetett figyelni a déli, illetve az északi toronyfal és a hajó nyugati fala közti csatlakozásban. Egy morzsalékos, szürke aprókavicsos vakolaton valójában egy vöröses színt sikerült felfedezni, mindkét oldalon, befutva a torony még későbbi, szélső lizénája mögé.

Az 5. periódusban került sor a torony architektúrájának „barokkizálására". Elkészültek a torony lizénái, párkányai, meszes kavicsos habarcsba rakva, a téglák 32x18x7 cm-esek. Ugyanilyen habarcsba rakott téglákkal falazták be a középkori résablakot. Érdekes, hogy a torony nyugaü, barokk, tagolt szalagkeretes, záróköves ajtaját szintén az 5. periódus habarcsával illesztették bele a középkori falszövetbe. Hogy egészen addig mi volt helyette, nem tudjuk, mindenesetre részletformáit tekintve nem különbözik érdemben a déli, 3. periódushoz tartozó ajtótól. Felvetjük, hogy esetleg a déli ajtókerettel egy idő tájt készülhetett, de mai helyére csak az 5. periódusban került. A kőelemek illesztései, a szemöldökkő javításai, pótlásai másodlagos elhelyezésre utalnak, de eredeti helyüket (a torony és a hajó között?) valójában nem tudjuk. Elkészültek a torony jelenlegi ablakai, nyugatra egy lantablak, oldalra körablakok, valamint a torony magasabb ablakai, jellegzetes köríves kötényükkel. Ezek viszonyát a falazathoz falkutatás nélkül szintén nem tudjuk megadni. Tanulságos viszont a lantablak feletti osztópárkányon tett

21 Feltehetően ugyanez a sárgás höbörcsös vakolat mutatkozik a déli toronyfalon, ráhúzódóan a délnyugati támpillér középkori meszelésére, igaz, a két rész között összefüggő felületet nem találtunk.

22 Habarcsa inkább a majdan ismertetendő 5. periódushoz áll közel, így az sem kizárt a 4. periódusként vagy az 5. periódus egy első fázisaként kéne értelmeznünk. Ugyanakkor az 5. periódusban, mint látni fogjuk, már befalazták ezt a megmagasított ablakot.

98