Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kovács S. Tibor: Magyar szablyák a 18. század második feléből

5. kép

Acélkristályokkal ékesített véretekkel szerelt szablya. 1792 (?)

(Fotó: Dabasi András)

nül az él felett a következő latin nyelvű szöveg olvasható: „DIGNA TRIUMPHALIS QUAE CIRCUM PALMA VIRESCAT DIGNAQUE QUAE CIRCUM PLURIMA LAURUS EAT FRANCISCUS n. ROM. IMERATOR". A penge másik oldalán a következő maratott feliratot láthatjuk: „VIVE FRANCISCE DIU, VIVE ET TER MAXIME CAESAR CAESARIS LEO- POLDI SECUNDI VIVE FILI PROTEGE NOS AMORE VIVE VALE". A felirat alapján a szablya 1792-ben készülhetett, amikor is elhunyt II. Lipót (1790-1792) és trónra lépett I. Ferenc (1792-1835) császár. Könnyen elképzelhető, hogy az utóbbi uralkodó koronázására készíthették a fentiekben leírt fegyvert.

Az osztrák hadseregben az 1798-as év a nagy fegyverszabványosítás időszaka lett. Ennek legfontosabb oka, hogy az 1792-ben kezdődő francia forradalmi, valamint az azt követő napóleoni háborúk időszakában (1800-1815) százezres nagyságrendekben kellett a katonákat felfegyverezni. A tömeggyártás következménye a krónikus színesfémhiány lett, amely miatt 1803 után a tiszti kardok szerelékeit nem aranyozott rézből, hanem vasból kezdték legyártani. Ez utóbbit jól szemlélteti a Hadtörténeti Múzeumban őrzött Simonyi József huszár ezredes egyszerű kivitelű szablyája, amelynek a markolata az 1798 M. nehézlovassági pallos egyfajta változata.”

A 18. század végének, pontosabban az 1798-as évnek volt még egy fontos újítása, nevezetesen a kardbojtnak, mint a tiszti és altiszti méltóság jelvényének a rendszeresítése. Tulajdonképpen a kardbojt - nem hivatalosan - már korábban is használatban volt, amely a szablyát a kézhez rögzítő csukló- vagy más néven markolatszíjból fejlődött ki.2 22 23

22 Dolleczek A. i. m. 23-27.; Csillag F. i. m. 67-71.; Lugosi ].-Temesvári/ F. i. m. 38—40.; Kovács S. T. A magyar szablya i. m. 41.

23 Lugosi ].-Temesvári/ F. i. m. 45—47., Kovács S. T. A magyar szablya i. m. 43.

89