Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Koppány András: Gersekarát középkori templomának kutatása

tott modem ráfalazást. Egyben a ráfalazás - annak kialakítása - során bontják vissza az egykori középkori párkány maradványait.

A szentély északi belső falát áttörték a modem toldaléképület kialakítása során, az áttört nyílástól kelet felé egy visszabontott kelet felé futó fal csorbázatát tárta fel a kutatás. A csorbázatot keletre egy függőleges falelválás határolja. A csorbázat szimmetrikus elhelyezkedésű párja a déli oldalon is előkerült. Ez a falcsorbázat adja ki az egykori szentély keleti végfalának vonalát. A beforduló falszövet struktúrája alapján az egykori épület egyenes szentélyzáródású volt. A falcsorbázattól kelet felé egységes 18. századi téglafalazat helyezkedik el, amelyet úgy építettek hozzá az egykori szentélyvéghez, hogy a két érintkező fal vonalában nyomokban megmaradt a középkori szentély keleti végfalának külső vakolása is. A szentély fiókos dongaboltozata egybeépült a toldás falazatával és ráépült a középkori szentély téglafalára. A két fal váltásának vonalában, a két épületrész eltérő „mozgása" miatt finoman meg is repedt, néhány helyen elvált a boltozat. A szentély déli falába közvetlenül az egykori végfal csorbázatába kisméretű, íves metszetű fülkét vágtak. A fülkétől nyugatra a szentélyfalba másodlagosan ajtót törtek az új sekrestye 18. századi kialakítása során. Az ajtó felett, részben az ajtó kialakításakor vágva, egy in situ gótikus ablak helyezkedik el, melynek belső vakolt felülete is előkerült. A csúcsíves diadalív belső síkján a középkori boltozat visszabontott lenyomata látható.

A barokk sekrestye belső terében feltártuk az egykori külső szentélyfal síkját, felületén középkori-későközépkori vakolatmaradványokkal. A sekrestye többi fala egységes kialakítású 18. századi építmény.

Az északi oldalhoz épített sekrestye (oldalkápolna ?) modem, a poroszsüveg boltozat építésekor készített toldalék építmény.

A torony teljes egészében másodlagos kialakítású barokk épületrész, első emeleti része egykor boltozva volt. A hajó padlástere felé nyíló átjárójának küszöbszintje jól jelzi a korábbi barokk fedélszéknek a mainál alacsonyabb síkját. Ez utóbbi igazolja, hogy a 18. századi átépítés során bontották el a középkori főpárkányt. (7. kép)

A középkori magyar királyág nyugati feléről, a történeti Vas megye területéről több párhuzam - egyenes szentélyzáródású 13. század végi 14. század elei templom - is említhető:

Felsőőr (ma Oberwart, Ausztria), Keresztelő Szent János-plébániatemplomának kutatása hasonló arányú épületet tárt fel, amelyet részben belefoglaltak a későbbi periódusokba.22

Felsőőrtől északra Felsőlövő (ma Oberschützen, Ausztria)23 és Villámos (ma Willersdorf, Ausztria)24 templomai jelenlegi formájukban is őrzik egyenes szentélyzáródású középkori - 13. század végi - alakjukat.

Mesteriben arányaiban a Gersekarátihoz talán kisebb egyenes szentélyzáródású templom áll.25

22 Valter Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985.201-202.

23 Uo. 200.

24 Uo. 274-275.

25 Valter Ilona-, Árpád-kori téglatemplomok a Nyugat-Dunántúlon. Bp., 2004.176-177.

80