Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.

Szemlében. Utóbbi személyes hangú emlékezésében így írt Kralovánszky élethez-halál- hoz való viszonyáról: „Tisztelte az életet, ugyanakkor nem félt a haláltól - tudván, kinek a kezében van saját élte. Tiszteletet parancsoló racionalitással beszélt erről. A halál gondolatának szorongatása nem kötötte gúzsba, ezért szabad lélekkel tehette mindazt, amelyre megbízatását nem földi hatalmasságoktól kapta. Különös tisztelettel fordult az előtte járók felé, lettlégyen az a közelmúlt vagy a régmúlt."209 Megmutatkozott ez nála kegyeleti kérdésben is, elég ha a Zichy István sírjára vonatkozó már fentebb említett főigazgatósági intézkedésére utalunk.

Kralovánszky Alán nyughelyén, a Pekáry-sírboltban nyugszik nagyanyja, két nagybátyja, Lénárd és István, a neves festőművész; de utóbbi két személy névtáblája mellett csak kettő másik látható a temető falán további három névvel, köztük Kralovánszkyval. A legnagyobb, központi tábla - „Pekáry Család" - jelzi, hogy itt a család több tagja nyugszik, mintegy harminc személy. 10 Az egykori főigazgató neve egy keskeny, a temetőfal párkánya alá helyezett vörös gránittáblán olvasható.211 (24. kép) A többi sírtábla és maga a kripta tardosi vörös mészkőből készült, kövei jó állapotban vannak. A sírhely a Nemzeti sírkert részeként védett státusszal rendelkezik.

Kovács Tibor (1940-2013)

Dr. Kovács Tibor halála előtt ötven évvel, 1963-ban lépett be a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai közé. Ezt követően egy hatévi (1975-1981) minisztériumi „kitérőt" leszámítva mindvégig, azaz nyugdíjba vonulásáig az intézmény szolgálatában állt, 1981- től főigazgató-helyettesként, majd 1999-től főigazgatóként. Már 1986 júniusában, Fülep Ferenc váratlan halálát követően a múzeum megbízott vezetője lett.212 213 A főigazgatói adminisztrációt Fodor István kinevezéséig látta el. 1999 júniusában Gedai Istvánt váltotta a főigazgatói székben/13 majd több mint egy évtizedig, 2010. január 31-ig vezette a nemzet múzeumát. Az ő főigazgatói időszakához kötődik a Nemzeti Múzeum épületének (második) nagy rekonstrukciója. Kovács Tibor búcsúztatására, egyben 70. születésnapja alkalmából való köszöntésére utolsó munkanapján, január 29-én délelőtt 11 órakor került sor, a múzeum Dísztermében. Az ünnepelt másnap körlevélben köszönte meg az „elköszönő ünnepséget" többek közt ezeket írva: „Megtisztelő volt számomra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lehettem több mint tíz évig, és tiszteletet ébreszt

209 S. Lackovits Emőke: Dr. Kralovánszky Alán régész emlékezete (1930-1990). [sic!] Veszprémi Szemle 2. (1994) 2. sz. 93-95. 94.

210 A sír helyszínen történő megtekintése és Kralovánszkyné Dr. Éry Kinga elbeszélése alapján. A kriptában nyugvók száma - az özvegytől származó adat - túl soknak tűnik.

211 Kralovánszky Alán kis keskeny, a temetőfal párkánya alá „benyomorított" táblája helyett valamikor a jövőben szebb és méltóbb lenne egy nagyobb, megfelelő elrendezésű és fehratú sírtábla elkészítése és elhelyezése.

212 MNMI Főigazgatósági iratok 485-08-18/86. Főig. 18. sz. Körlevél

213 MNMI Főigazgatósági iratok 709-015-12/99. Főig. Második főigazgatósági ciklusára szóló kinevezését 1. MNMI 1722-02-44/04. Főig.

64