Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.
Kralovánszky Alán (1929-1993) Dr. Kralovánszky Alán 1983. január elsejével lépett be a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai közé, mint az Adattár osztályvezetője. Egy évtized múlva Antall József miniszterelnök kérte fel a múzeum vezetésére. Főigazgatói pályázatának benyújtása és elfogadása után Mádl Ferenc művelődési és közoktatásügyi miniszter 1993. június elsejétől 1998. május 31-ig terjedő időre megbízta az intézmény főigazgatói teendőinek ellátásával. A rendelkezésére álló öt éves ciklusból azonban öt hónapot sem tölthetett ki, mert 1993. október 7-én második szívinfarktusa után 4 nappal' jött harmadik szívleállás már végzetes volt. Hetven évvel Fejérpataky László és hét évvel Fülep Ferenc - szintén infarktus okozta - halála után újra hivatalban lévő főigazgatót gyászolt a nemzet múzeuma. Tudomásunk szerint ezt követően egyetlen klasszikus gyászjelentés jelent meg, amelyet özv. Kralovászkyné Dr. Ery Kinga adott ki. A partecédulán férje neve alatt csak két megnevezés szerepelt: „régész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója".1^ Fennmaradt ezenkívül még egy német nyelvű rövid gyászértesítő is, amit a Nemzeti Múzeum készít199 tetett. Kralovánszky főigazgató halálát követően Antall József miniszterelnök személyes hangú kondoleáló levelet írt az özvegynek, a Nemzeti Múzeumhoz pedig az alábbi sorokat intézte (amely aztán a Múzeumi Hírlevélben is megjelent): „Szomorúan értesültem Kralovánszky Alán főigazgató úr halálának híréről. Megtiszteltetésnek érzem, hogy barátomnak mondhattam őt, aki egész munkásságával, szakmai elkötelezettségével szolgálta a magyar múlt feltárását, megismertetését. Régészi, muzeológusi diplomái megszerzésével indult pályája, és a debreceni, tatai, székesfehérvári, veszprémi és budapesti évek során bizonyította, hogy a régész sok kitartást, elkötelezettséget követő munkájának gyümölcse beérik. Ehhez azonban a Kralovánszky Alán életét vezérlő emberi tartás és hit is szükséges. Tevékenységének kimagasló korszaka volt a székesfehérvári királyi bazilika feltárása, a Királysír Bizottság ütkáraként végzett munkája. A mai történések szakértő résztvevőjeként járult hozzá Nagy Imre, Maiéter Pál és társai exhumálásához, lehetővé téve újratemetésüket. Mindvégig hűen kitartott 1956 szabadságeszménye mellett, vállalva a megpróbáltatásokat, amelyekben a forradalom és szabadságharc leverése után része volt. Egy nagyszerű pálya zárult le most a Nemzeti Múzeum főigazgatói székéből történt távozásával. Bár súlyos és őszinte a gyász, Kralovánszky Alán életműve emberségben, magyarságban és a tudomány iránti elkötelezettségben példát mutat a jelenkor és a jövő 196 197 198 199 196 MNMI Főigazgatósági iratok 544-021-9/93. F„ 581-021-10/93. F. 197 Gedai István írja nekrológjában, hogy Kralovánszky főigazgató négy napos kezelés után hunyt el. Gedai István: Dr. Kralovánszky Alán (1929-1993). Folia Archaeologica 44. (1995) 27-28.28. 198 MNM TA MtGy M.T. 80-2394/1993. 199 Uo. Szövege: „Die Direktion des Ungarischen Nationalmuseums gibt mit Erschütterung bekannt, dass Herr Generaldirektor Dr. Alán Kralovánszky, hervorragender Forscher des Mittelalters ist nach kurzer Krankheot am 7. Oktober verschieden." 61
