Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.
A Nemzeti Múzeum egykori tárigazgatója, megbízott főigazgatója a Farkasréti temető új temető részének 18-6-15 számú sírhelyén található műkő sírban nyugszik feleségével, az 1984-ben elhunyt Kenessey Zsuzsannával. A sírkő álló fejrésze, rajta az elhunytak nevével ellátott fehér márványtáblával, valamint egy ugyancsak fehérmárvány kereszttel, jó állapotban van, ellentétben a sír műkő fedlapjával, amely már meglehetősen rossz (repedt, töredezett) állapotúnak mondható.159 160 161 162 163 Fettich Nándor sírja a Nemzeti sírkert részeként védett státusszal rendelkezik. (16. kép) Fülep Ferenc (1919-1986) Dr. Fülep Ferenc három és fél évtizeden keresztül irányította a Magyar Nemzeti Múzeumot. (A nemzet múzeumának alapítása óta ő töltötte be folyamatosan a leghosszabb időn át a főigazgatói tisztséget.) Még nem volt harminckét éves, amikor 1951 áprilisában a minisztérium megbízta őt az akkor még a Magyar Történeti Múzeum nevet viselő intézmény vezetésével. ” 1953-ban, miután a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának főosztályvezetője lett, már az egész múzeumügy irányítása vált a feladatává. Ezt a funkcióját 1956 végéig töltötte be. 1957-től tehát „már csak" a Nemzeti Múzeum főigazgatói teendőit látta el. Magát a tényleges főigazgatói tisztséget 1955. szeptember elsejei hatállyal viselte, addig főigazgató-helyettesi címmel volt az intézmény megbízott vezetője. ' Még harminc évvel ezután sem merült fel leváltása, illetve nyugdíjba vonulása. Egy 1985 novemberében, a Dunántúli Napló újságírójának adott interjúban a nyugalomba vonulásra vonatkozó kérdésre a következő választ adta: „A kisebb problémákat leszámítva az egészségem jó, a főnökeim úgy ítélték meg, hogy csak dolgozzak még, nekem is nagy kedvem van még hozzá, és ez a három tényező együttesen azt eredményezi, hogy ez a kérdés nálam még fel sem merült." 16‘ E mondat elhangzása után fél évvel Fülep főigazgató már nem élt. Fülep Ferenc 1986. május 8-án váratlanul halt meg a Pest megyei Pátyon található nyaralójában. Kertészkedés közben lett rosszul, majd bement a nyaralóházba és lefeküdt. Felesége rögtön hívta az orvost, aki azonban kiérkezésekor már csak a halál beálltát állapíthatta meg. 63 A fentebb idézett interjúban arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozik a szabadidejében a következőket mondta: „Mi mást tehetne egy régész, ás. Van egy kis kertem itt a közelben, Pátyon, amit saját magam gondozok, lévén falusi gyerek, aki ismeri a földmunka, a kertészkedés minden csínját-bínját. Van egy kis hétvégi ház 159 Fettich Nándor munkássága alapján megérdemelné, hogy a jelenlegi helyett egy hozzá méltó, kvalitásos síremléke legyen. 160 MNMI Főigazgatósági iratok 33/1951., 1. még: 36/1951. Főig. 161 MNMI Főigazgatósági iratok 1955. Ikt. sz. n. Beszámoló a Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum 1955. évi működéséről. 1—49.5. 162 Hársfai István: Fülep Ferenc. (Köszönöm a beszélgetést! című interjúsorozatban) Dunántúli Napló 42. (1986) 134. sz. május 17. 6. 163 Dolniczky Jolán elbeszélése szerint. Fülep halála napján (reggel) még bement a múzeumba (1. még: Kádár Zoltán: Fülep Ferenc 1919-1986. Archaeologiai Értesítő 113. (1986). 2. fűz. 257-259. 259. A halottvizsgálatot dr. Mentényi Tibor pátyi körzeti orvos végezte (1. Halottvizsgálati bizonyítvány. MNMI 20-65/86. Főig.). 51
