Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.

munkára ösztönző gondolatai még nemzedékek írásaiban fognak visszatükröződni, s tudós és melegszívű emberi alakját mindig fel fogják idézni azok, akik a magyar néprajz- tudomány rögös területén kívánnak haladni vagy a rokontudományok területéről oda áttekintenek."' ’ Bátkyról szóló nekrológ a nagy szakfolyóiratok mellett megjelent még a karcagi református gimnázium évkönyvében is, amelyben Gaál László gimnáziumigazgató emlékezett meg az iskola egykori tanáráról, aki csupán egy, az 1894/95-ös tanévben tanított Karcagon. Az emlékező írást jegyző igazgató úr meg is jegyezte: „Tehát nem volt a miénk, vagy helyesebben csak annyira volt a miénk, amennyire az egész magyarságé volt." Végül sorait a következőképpen zárta: „A kitűnő tudós emlékét azonban, aki egykor iskolánk falai között is működött, a nagy szellemeknek kijáró tisztelet és kegyelet érzésével fogjuk megőrizni."73 74 75

Bátky Zsigmondnak szülőfalujában, Kocson, a helyi általános iskola falán helyeztek el emléktáblát 1984. december 15-én. Az ünnepi beszédet Gunda Béla tartotta. Ez ma Bátkynak az egyetlen emlékjele, sírja lehetne a másik (illetve az első), de az már évtizedekkel ezelőtt eltűnt.

Bátky Zsigmondot a X. kerületben található Új Köztemető 33. parcellájában temették el (33/13-21-22).76 77 Az 1939-ben megvett dupla sírt, mivel valószínűleg 25 év elteltével nem lett megváltva, valamikor 1964 után felszámolták és eladták. Bár a 33-as parcellán belüli számozás időközben megváltozott, többszöri helyszíni bejárás és a temetői irodában való kutatás után sikerült meghatározni az egykori Bátky-sír helyét a Zaremba család mostani sírjában (jelenlegi számozás szerinti koordinátái: 33/1-1-241/242). A temetői főkönyvből csak annyi tudható, hogy utoljára 1987-ben temetkeztek a sírba (Zaremba Lászlót), mely már Gunda idézett Bátky-könyvének 1978-as megjelenésekor mindenképpen a Zaremba családé lehetett. Valószínű, hogy jelentős néprajztudósunk sírja az 1960-as évek második felében került felszámolásra, illetve eladásra. A Zaremba család sírja 2012-ben járt le. Amennyiben a család nem váltja meg a sírhelyet, a lejárat után meg lehet azt vásárolni. Ebben az esetben egy szép és méltó síremléket emelhetne rá a Néprajzi Múzeum a Magyar Néprajzi Társasággal és a Nemzeti Múzeummal karöltve. De ha az említett sír megváltása nem sikerülne, akkor is még ott van a szomszéd sírhely, Eötvös Zoltán és feleségének sírja, mely már 2011-ben lejárt.

73 Gunda Béla-, t Bátky Zsigmond. Magyar Nyelv 35. (1939) 270-272.271-272.

74 Gaál László: Bátky Zsigmond emlékezete. In: A Karcagi Református Nagykim Gimnázium Évkönyve az 1939-1940. iskolai évről. Közzéteszi: Gaál László. Karcag, 1940. 3-6.3., 6.

75 Kórósi Gábor: Bátky Zsigmond (1874-1939). In: Kórósi Gábor: Kocs. Múlt és jelen. 2003. 245-247. 245.

76 Kerepesi úti temető. Halotti Főkönyv 1939.

77 Azt is lehetségesnek tartom, hogy az Eötvös család sírja volt eredetileg Bátkyé (ez esetben rosz- szul számoltam ki a felszámolt sír helyét), amire utalhatna az Eötvös-sír fejrészén álló nagy, de üres (!) kőemlék. Talán ezen volt Bátky sírtáblája vagy erre készült volna egy dombormű, ami végül mégsem készült el? - Nem tudjuk. Sajnos egyelőre nincs ismert fotó a sírról, ami a kérdést könnyen eldöntené.

32