Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról
Függelék I. A Szent Korona régi leírásai és értelmezések Leírás Értelmezés 18. sz. vége a feliratok alapján két részből áll nincs köze szent Istvánhoz 1880 Pulszky stb. ■ ablakzománc, a keresztpánt törése, a pántok aljáról egy-egy apostolképet vágtak le ■ a két korona aranyfinomsága különbözik ■ a latin korona Pantokratora latin áldást oszt- a pántokat erőszakosan meghajlították, ezért törtek el (Hampel) 1896 Czobor- az apostolképek kivehetők- a két korona aranyötvözete különbözik- eleinte nem volt a tetőn kereszt, később tették fel, és erős ütés miatt hajlott el ■ apostolok kancsalítása- c. 1. Krisztusa latin áldást oszt- az ablakzománc ritka technika- csak az apostolképek tartoztak Szent István koronájához, amelyek Itáliában vagy Trierben készültek- az apostolképek nyugati, bizánci hatásra- a pántok az egyesítéskor készültek- az egyesítés talán III. Béla-, de biztos, hogy Árpád-kor- a szentistváni korona nyitott volt 1916 Varjú- Ipolyi és Czobor állításait ellenőrizték- a c. gr. nincs nyoma „nagyobb javításnak"- a korona balesete újabb kori- a kereszt elferdült, két pánt teljesen, a harmadik félig eltört- az egyik pánt levált a Krisztus-lemezről- a zománcképek kissé hajlítottak- a pántok nem a hajlitás miatt törtek el, hanem erőszakos behatás miatt- a pántok eredetileg is hajlítottnak készültek- a zománclemezek az íves pánttal együtt készültek 1938 Nincs beszámoló, csak megjegyzések a Mihály kép rendellenes helyzetről (Bárányné) és a kereszt vastag aranylemezből készült, belül üreges- a keresztet a 13-14. században illesztették a koronára- a kereszt 1633-1792 között erős ütés miatt ferdült el 212
