Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

I

gesség figyelhető meg."’" Krisztus mindkét alsó lábszárán pirossal szegélyezett fehér nadrágszár látható, ami az antik eredetű Krisztus-viselet esetében lehetetlen. (4. kép) Krisztus bokáig érő tunikát, felette palliumot hord. Általában mindkettő kék (söté- tebb és világosabb) színű, és hasonló a görög Pantrokrator viselete. A pallium az ülő Krisztus jobb vállát ívesen takarja, és a jobb lábszárat teljesen, a balt részben fedi. A mellen és a bal lábszárnál látszik a bokáig érő tunika. A latin lemezen a Pantokrator tunikája azonban elől rövid és alatta „nadrágot" visel: a szára a jobb lábán kevésbé, a balon térdtől a bokáig látszik. Mivel ilyen viselet Krisztus-képen nem lehetséges, arról lehet szó, hogy az ötvös félreértette azt a mintaképet, amit másolt. A görög Pantokrator rekeszvezetése ilyen félreértést azonban nem enged meg. (5. kép) Az ötvös olyan ábrázolást követett, ahol vagy a tunika redői függőlegesek, és hangsúlyozzák a lábszárak vonalát (ilyen ábrázolás előfordulhatott16'), vagy a félreértést a tunika késő antik öröksége, a függőleges sávdíszítés'62 vagy stola’ ' okozhatta. Krisztust csíkos tunicában ábrázolták már 415 körül, a Santa Pudenziana apszismozaikján, és a tunicának ez a díszítése a keleti császárság területén öröklődött tovább.1’4 Kérdés azonban, hogy az ötvös miért értette félre a képet, és végül is létezik-e nadrágos Krisztus-kép? De ez már nem a görög Pantokrator másolásának problémája, hanem a latin Pantokrator- kép eredetének a kérdése. Hogy a szokatlan viseletét Deér miért nem vette észre, az nyilvánvaló: a fekete-fehér fényképeken a rendellenesség nem szembetűnő. Végered- 160 * 162 163 164

160 Falke utalt a viseletre: az ötvös „képes volt a ruhának a két alsó lábszár közti betüremkedését ... éreztetni". (Falke, O. v. i. m. 128.) Kovács Éva is felfigyelt a tunica különös megoldására, de nem értelmezte. Kovács É. A magyar korona „latin" zománcai i. m. 330: „a nadrágot" tunikaként értelmezte.

161L. Judith hercegnő evangeliarumának ajánlási lapján Krisztus képét (1066-1071): Suevia Sacra. Frühe Kunst in Schwaben. Aut. und Mitarb.: Joachim Werner et al. Augsburg, 1973. 178. Nr. 173., 159. kép.

162 L. a göremei freskó Krisztus-képén a tunikát a lábszárak előtt díszítő függőleges csíkkal (900-950): Cutler, Antony-Spieser, Jean-Michel: Das mittelalterliche Byzanz 725-1204. München, 1996.152.116. kép; János evangélista tunikája, Evangeliarium, 10. század vége. Dzurova, Axinia: Byzantinische Miniaturen. Regensburg, 2002.41. Abb. 2.; Pantokrator, Paulus Diaconus, Kommentár Szent Benedek regulájához, Montecassino, Diurova, A. i. m. 42. Taf. 3.; Lukács evangélista, Evangelium, 925-950 Konstantinápoly, Diurova, A. i. m. 78. Abb. 84.; Máté és Márk evangélisták, 9. század vége Dzurova, A. i. m. 92-93., 38-39. képek.

163 L. a Kölni Szent Severinus korongot: Schultze-Dörrlamm, Mechthild: Die Kaiserkrone Konrads II. (1024—1039). Römisch-germanisches Museum. Monographien Bd. 23. Sigmaringen, 1991. 84. Abb. 57., és Ornamenta Ecclesiae. Kunst und Künstler der Romanik in Köln. Bd. 2. Hrsg.: Anton Legner. Köln, 1985. 255. E 43.; és St. Gallen-i sacramentarium, apát-kép 10. század 2. fele: Hartmut Hoffmann: Sakramenter mit Kalender. In: Otto der Grosse, i. m. 360-362. V. 33.

164 Néhány 10-11. századi zománckép: Romanos császár kelyhe, Velence, San Marco kincstára: The Glory of Byzantium. Art and Culture of thee Middle Byuzantine Era A. D. 843-1261. Ed.: Heklen C. Evans-William D. Wixom. New York, 1997. Nr. 31.; Alabástrom patena középmedaülonján, Velence, San Marco kincstára: Uo. Nr. 29.; Négykaréjos enkolpion, Virginia Museum of Fine Arts: Uo. Nr. 109.

205