Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

és vizsgálhatta a koronát: a cikkel Deér külön fejezetben foglalkozott és jól látta a gyengéit is." Boeckler következtetései korántsem problémamentesek. 1946-ban látta ugyan a koronát, de nincs ismeretünk arról, hogy milyen céllal és milyen körülmények között nézte meg. Azokat a fényképfelvételeket, amelyeket Kelleher és Deér használt, az amerikaiak készítették.'1 A szemle körülményeiről és időtartamáról Boeckler semmit sem írt azon kívül, hogy magával vitte Michael Wüm ötvös-restaurátort.' Deértől tudjuk, hogy K. H. Usener professzor is látta a koronát. ' Boeckler néhány oldalas tanulmánya 11 évvel később jelent meg. Nem tudjuk, hogy mennyire volt felkészült a szemlére, mennybe ismerte a problematikát, vagy csak később, cikkét írva tanulmányozta a szaküodalmat. Hasznos és eredményes lehet ugyan egy előfeltevések és korábbi megállapítások ismerete nélküli tárgyvizsgálat és leírás; ennek azonban Boeckler összegzésében nincs nyoma. Kérdés, hogy készített-e és milyen feljegyzéseket és mire emlékezett, amikor Edmund Percy Schramm felkérte a cikk írására? Boeckler nem írt arról, hogy milyen megfigyeléseket végzett a koronán. Továbbá: Boeckler - amennyire megállapítható - nem foglalkozott ötvösséggel. Kutatásai és publikációinak témája szinte kizárólag' a karoling- és román kori könyvfestészet volt. A koronáról írt cikkében nincs nyoma annak, hogy különösebben tájékozott lett volna a román kori ötvösség területén. Hozzáértését nem tudom megállapítani és minősíteni. Az azonban kétségtelen: vagy feljegyzéseinek hiánya vagy tájékozatlansága miatt a koronáról írt cikke enyhén szólva felületes.85 86 87 88 89 90 91 92 93 Véleménye különösen azért kifogásolható, mert a tárgyat eredetiben tanulmányozhatta.

Albert Boecker állítása szerint a görög korona nem eredeti állapotban maradt meg, hanem valamilyen ajándéktárgyból alakították át. Véleményében Deér is követi. Ezt Boeckler azzal látta bizonyítottnak, hogy a) az abroncs aranya kevésbé finom, mint a ráillesztett zománcképeké, b) a bizánci ötvöstárgyakon nincs hármas tagolású foglalat, amelyen a koronapánt köveit befogja („charakterlosen Krallenfassungen" ),

85 Uo. 27-29.

86 Kelleher, Patrick /.: The Holy Crown of Hungary. Roma, 1951. VIII.; P. E. Schramm Kellehert magyar származásúnak írta: Schramm, Percy Edmund: Deér, Josef, Die Heilige Krone Ungarns. Österreich. Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-historische Klasse. Denkschriften, 91. Bd. (H. Böhlaus Nachf., Graz-Wien-Köln 1966) Zeitschrift für schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte 25. (1968) 90.

87 Boeckler, A. i. m. 732.

88 Deér J. A magyarok Szent Koronája i. m. 58.

89 Boeckler, A. i. m. 730-754.

90 Regesta Imperii - OPAC bibliográfia.

91 Boeckler következtetéseit a Dukas-korona átalakításán kívül Bárányné Oberschall Magda rendre visszautasította: Bárány-Oberschall, Magda von: Die ungarische St. Stefanskrone im Lichte der neuesten Forschungen. Südost-Forschungen 16. (1957) 24r-53.44-51.

92 Boeckler, A. i. m. 734.

93 Uo. 733.

191