Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról
Fugger-krónikában, a korona első reális ábrázolásán már a mai kereszt látható/' Eszerint a jelenlegi, gömbös végű keresztet 1551 után, Miksa koronázása előtt (1563) szerelték fel a koronára. Ezzel elesik Vajay Szabolcs feltevése, aki szerint a koronának Szent Istvánhoz kapcsolható „szent ereklyéje" a kereszt lett volt.-1 Mindenesetre az esemény további vizsgálata szükséges.Amíg erre az eseményre vonatkozó írások elkerülhették a külföldön élő és a hazai szakirodalmat nélkülöző Deér József figyelmét, az apostollemezek feliratáról írt véleménye meglepő volt. Deér is hangsúlyozta a feliratok vizsgálatának a fontosságát, és írt arról, hogy a feliratokra korábban kevés figyelmet fordítottak. Az apostolfeliratok különleges T és V betűit Deér az ötvös ügyetlenségeként értelmezte.2’ (1-2. kép) Magyarázata számomra elfogadhatatlan volt. A két, szépen alakított unciális formájú betű téves értelmezése bizalmatlanná tett a szerző más, tárgyi megfigyeléseivel kapcsolatban is. Ha Deérnek, aki munkássága első évtizedeiben nem foglalkozott tárgyakkal és ennyire nincs érzéke a középkori epigráfia iránt, mennyire tud eredményesen foglalkozni más tárgytörténeti kérdésekkel? A korona feliratainak betűformáira Weszprémi István nyomán-4 Szombathy János már 1826-ban felhívta a figyelmet- és helyesen gondolta - természetesen az akkori ismeretek korlátái között - hogy a korona feliratai kor- határozóak és nem lehet azokat a román kornál későbbre keltezni. Deér egyébként csak nagyon szűkösen foglalkozott a feliratokkal,-1 a betűtípusokat nem vizsgálta. Tekintettel azonban az apostollemezek 13. század eleji magyarországi keltezésére, mégiscsak 20 A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Vál. és szerk.: Katona Tamás. Bp. 1979. 53. ábra. Amennyiben a kódex 1559-es keltezése helytálló, akkor a keresztet 1552-1558 között szerelték fel a koronára. 21 Vajay Szabolcs: La relique stéphanoise de la Sainte Couronne de Hongrie. Acta Historiae Artium 22. (1976) 3-20. Elkerülte Vajay figyelmét, hogy Tóth Zoltán 1942-ben már írt a kereszt jelentőségéről (Tóth Zoltán: A Hartvik-legenda kritikájához. A szent korona eredetkérdése. Bp. 1942.). A kereszt levételéről 1. még: Kovács Éva-Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Bp., 1980.81. 22 Eleinte Vajay Szabolcs nem tudva a kereszt levételéről, logikusan következtetett arra, hogy a kereszt különleges ereklye volt, a felszerelésekor a Pantokrator-lemezen Krisztus képét is áttörték. Mindenesetre valószínűbb a későközépkori vagy kora újkori felszerelés, amire már Franz Bock gondolt (1. a 13. jegyzetet). A kereszt formája emlékeztet korábbi, 12-13. századi kelet-európai keresztekre, amint arra Witold Hensel figyelt fel (Hensel, Witold: Dva vizantijskih pamjatnika iz Krusvici. In: Drevnaja Rus i slavjane. Red.: T. V. Nikolaev. Moszkva, 1978.66-68., és a sírban talált kereszthez a Szent Korona keresztjét idézte analógiaként). Az azonban, hogy a 16. században egy évszázadokkal korábbi keresztet szereltek volna koronára, valószínűtlen, és a koronakereszt alsó talpkiképzése ki is zárja. 23 Deér J. A magyarok Szent Koronája i. m. 123. „...Paulusnál a félresikerült második u és a szintén félresikerült TTamásnál". 24 Weszprémi István: Magyar országi öt különös elmélkedések I. A Magyar szent Koronáról. Pozsony, 1795.39. 25 Szombathy János: Rövid Értekezés a' Magyar Szent Koronáról. Tudományos Gyűjtemény 5. (1821) 12. sz. 3-26. (A cikket Deér nem idézi, P. J. Kelleher sem ismerte.) 26 Az első, aki a feliratok betűtípusával foglalkozott, David Buckton volt: Buckton, David: Vorläufige Ergebnisse einer optischen Untersuchung des Emails der Krone: Insignia Regni Hungáriáé. Bp., 1983.129-143. 181
