Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

Mindegyik tudós hosszabb-rövidebb idő után megtalálta helyét a nyugat-európai tudományos életben, az egyetemeken és intézetekben. A váltás Alföldi Andrásnak sikerült legkönnyebben, mert szakterülete, a római kori történet és régészet nemzetközi érdeklődésre tartott számot és Alföldi Európa-szerte és az Egyesült Államokban is jól ismert tudós volt.3 Kárpát-medencei római kori témákkal azonban többé nem foglalkozott, hanem széleskörű ismereteinek köszönhetőn a numizmatika, ikonográfia, a római császárkori uralkodókultusz területén folytatta tevékenységét. Emellett új téma, Róma alapítása és korai története foglalkoztatta. Eleinte a berni egyetemen dolgozott, máig élő könyvsorozatokat indított útjára. Ivánka Endre szintén nemzetközi témával, görög és latin filológiával, eszmetörténettel foglalkozva, korábbi, ausztriai tanulmányai és kapcsolatai miatt hamar megtalálta a helyét a grazi egyetemen, ahol haláláig tanított és dolgozott. A legnehezebb helyzetbe Deér József,” a Történettudományi Intézet egykori igazgatója került, akinek szakterülete, a magyarság Árpád-kori története volt külföldön a legkevésbé keresett téma. Deérnek módosítani kellett kutatásait. Egyrészt európai történeti témák felé fordult,5 6 7 8 másrészt az uralkodói reprezentáció középkori emlékeit vizsgálta. Ebben alighanem apósa, Alföldi András befolyásolta, akinek hetvenedik születésnapjára ajánlotta a Szent Korona-monográfiát. Ha Deér Magyarországon marad, akkor az 50-es évek légkörében - amikor ez a téma a „megtűrtek" közé is alig volt besorolható - a monográfia nem születhetett volna meg, és a tárgyi feltételek sem voltak adottak. A témaválasztás a kutatási módszer átalakulásával és a források megváltozásával, valamint a tárgyi források kibővülésével járt, ami - a továbbiakból kitűnik - munkája eredményességének korlátáit is jelentette.

Deér monográfiája az osztrák akadémia nagymultú „Denkschriften" sorozatának 91. számú köteteként 1966-ban jelent meg.” Amint várható volt, munkájáról számos ismertetés jelent meg (lásd a Függeléket): az akkor már Nyugat-Európában is neves tudós egy kiemelkedő és nemzetközileg ismert műtárgyról értekezett. Nemcsak az a két, nyugaton élő magyar szakember, Bárányné Oberschall Magda és Bogyay Tamás válaszolt munkájára, akik korábban is napirenden tartották és foglalkoztak a Szent Koronával és a koronázási jelvényekkel, hanem jó néhány nem magyar szakember is készített ismertetést. A hazai hallgatás áttörését jelentette, hogy László Gyula részletes

5 Egy munkáját említem: The Cambridge Ancient History (CAH) római császárkori, XII. kötetében Alföldi András írt több fejezetet. CAH 12. (1939) 138-164., 165-231.

6 Deér Józsefről 1. Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905-1972) professzor születésének centenáriumára. Szerk.: Koszta László. Capitulum II. Szeged, 2006. kötet tanulmányait.

7 E tekintetben legjelentősebb munkája: Josef Deér. Papstum und Normannen, Untersuchungen zu ihren lehnsrechtlichen und kirchenpolitischen Beziehungen. Köln-Wien, 1972. magyarul Deér Józsefi A pápaság és a normannok. Historia Incognita I. 27. Máriabesnyő, 2010. címen jelent meg.

8 Josef Deér: Die Heilige Krone Ungarns. Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-historische Klasse, Denkschriften, 91. Band. Graz-Wien-Köln, 1966. Magyaml: Deér J. A magyarok Szent Koronája i. m.

178