Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszertárának egy érdekessége: Ember figura hangszerekből. Műelemzés

kák ismeretét tükrözi.33 Példaként Pietro Antonio Novelli metszetére és egy, a müncheni Deutsches Theatermuseumban őrzött festményre szeretnénk utalni.34 35 36 Az előbbi Carlo Goldoni, világhírű szerző, egyik darabjának velencei bemutatóját jeleníti meg a 18. század közepéről. Az utóbbi pedig Joseph Haydn L'incontro improvviso című operájának jelenetét ábrázolja a fertődi Esterházy-kastély színpadán, 1775-ből.'

A komikus vonás jelentősége

A Nemzeti Múzeum Hangszertárában őrzött festmény és előzményeinek további közös vonása a groteszk, szatirikus elem, mely alapvetően a képek színpadias jellegéből fakad. E vonás jelentősége az idők folyamán olyannyira fokozódott, hogy az „Arcimboldo-effektus" kifejezetten élclapok karikatúráinak közkedvelt eszközévé vált.

Nem véletlen, hogy a Schunda családhoz köthető alkotás legközelebbi, 18. század végi analógiája is egy gúnyrajz, amit felirata szerint a brüsszeli szökőkút ikonikus pisilő fiúcskája, a Manneken-pis ihletett. (6. kép)

Összevetve a grafika és a festmény alakjait megállapítható, hogy testük nagyrészt ugyanazokból a hangszerekből épül fel. Eltérés azonban, hogy a rézkarcon látható figura fején egy fektetett, két oldalán lófarokkal, domború ívén csengettyűkkel díszített holdsarlón álló, háromágú csillagos állvány által tartott, nap motívumos fejék látható. Hasonlóképpen újdonság a nyak részen feltűnő dorong és az, ahogy - talán - egy fekete kígyó vagy nyest bőréből készített duda „tekereg" a test mögött, vagy pedig az, ahogy a fúvós hangszerekből álló, csípőre tett jobb kezet triangulummal „támasztotta alá" az alkotó. Végül a grafika hangszer figurája pedálhárfa helyett egy fagottot tart a kezében. Égő gyertyával kiegészített kottatartón áll, miközben pimaszul éppen „elárasztja" hang33 A főúri kastélyszínházakról és színpadjaik mechanikus működéséről összefoglalóan 1. Magyar színháztörténet I. (1790-1873). Szerk.: Székely György. Bp., 2001.29-30.; Továbbá 1. Loszmann Dávid tanulmányát: http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/27/271oszman.html (2015. január 18.)

34 Pietro Antonio Novelli (1729-1804): Színjáték Veronában, a 18. század közepén, papír, rézmetszet, méret nélkül, megjelent a Commedia di Carlo Goldoni XII. kötetében, (Velence, Tip. dell' Instituto veneto di arti grafiche, 1911.) Róma, Bibliotheca e Museo Teatrale Burcardo, Ltsz.n.; A képet közli: Richards, K.-Richards, L. i. m. 1990. 293. plate 53.; A fertődi Esterházy-kastélyszínház ábrázolásáról 1. Magyar színháztörténet i. m. 11. kép.; A kép forrása: http://mek.oszk. hu/02000/02065/html/lkotet/88.html (2015. január 15.)

35 A fertődi kastély ábrázolása szintén összefüggésbe hozható Carlo Goldoni munkásságával. A commedia dell'arte eredményeiből kiinduló velencei szerző librettóit Haydn dolgozta át Esterházy Fényes Miklós színháza számára. A főúri ünnepségek bemutatói mellett német vándorszínész társulatok közvetítésével jutottak el Goldoni vígoperái és komédiái más ausztriai és magyarországi helyszínekre. Nyerges László: Carlo Goldoni színművei Magyarországon 1759-1990. Bp., 1992.10.

36 A 16. századi példákat illetően itt utalunk Francois Desprez 1565-ben kiadott, Les Songes Drolatiques de Pantagruel ou sont contenues plusieurs figures de Vinvention de maitre Francois Rabelais című könyvére, melyet Francois Rabelais (14947-1553) látott el fametszetű illusztrációkkal. The Elisha Whittelsey Fund, The Elisha Whittelsey Collection, 1953. The Arcimboldo Effect i. m. 48- 49.; A kép forrása: http://www.metmuseum.org/collection/the-collection-online/search/355864 (2014. november 24.)

135