Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A kenézi és a rábahídvégi római katolikus templomok összehasonlító építéstörténeti vizsgálata

1502-ben - II. Ulászló király engedélye alapján - kastélyt emeltek a településen.31 Ezt a törökök 1532. évi hadjáratuk során kardcsapás nélkül foglalták el.32 A 16. század közepén a hídvégi kastéllyal mint a végvári rendszer negyedik védvonalához tartozó erődítménnyel számoltak. 1596-ban pedig az uralkodó által fizetett katonaságát is említik.33 A 1605-ben Bocskai seregei és a császáriak kétszer is megütköztek a stratégiai fontosságú hídfőállásnál,34 ami feltehetően a település nagymérvű pusztulásával járt együtt.

A templomról tudjuk, hogy a 17. század első felében a lutheránusok kezén volt.35 A középkori templom biztosan túlélte a török hódoltság idejét. 1698-ban megemlékeznek boltozott szentélyéről, falazott tornyáról, ugyanakkor sekrestye nem volt. Bent szilárd anyagból épült karzatát, szószékét, továbbá festett kazettás mennyezetét, csekély oltárát, új padjait említik. A templom titulusa Szentháromság volt.36 Első újkori felújítására 1715-ből37 vagy inkább 1725-ből van adatunk. Az utóbbi dátumot a szentély „homlokzatára" - valójában feltehetően a diadalívre - egykor felfestett kronosztikon szövege adja meg: „gLorla In eXCeLsIs Deo, et in terra paX hoMInlbus."38 1733-ban ismét említik a közelmúltban történt javítást, bár, mint mondják, tornya, karzata, deszkázott síkmennyezete, szószéke, orgonája, a sekrestye boltozata és a temetőkerítés felújításra szorul.39Felhívjuk a figyelmet az immáron már álló sekrestyére, ami ezek szerint a 18. század első évtizedeiben épülhetett. Az 1756. évi egyházlátogatás alkalmával azt is leírják, hogy a boltozott szentély kelet felé néz, a továbbra is síkmennyezetes hajóhoz délről csatlakozott a sekrestye, a nyugati kapuja előtt állt a falazott torony. A belsőben azonban változás történt: a karzat és a szószék fából készült, az utóbbit a négy evangélista faragott ábrázolása, a szószék felett Szent Mihály szobra díszítette. Főoltárképét és mellékoltárát részletesen leírják. Közülük a főoltár egy Mária megkoronázása jelenetet ábrázolhatott, ahol a Szentháromság helyezte a koronát a Boldogságos Szűz fejére. A templom és a sekrestye alatt kripták voltak. A templom körül fekvő temető fala délre és keletre kőből, a többi részen fából volt.40

31 Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Bp., 1999. 154.

32 Thúry József: Török történetírók I. Bp., 1893. 364. Uő: Török történetírók II. Bp., 1896. 205.

33 Páljfy Géza: A császárváros védelmében. Győr, 1999.114., 215., 218-219.

34 Magyarország vármegyéi és városai... i. m. 85-86.

35 Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története I. Sopron, 1924. 281-282.; későbbi adatokra nézve 1. Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyűjtemény a dunántúli ág. hitv. evang. Egyházkerület történetéhez I. Összegyűjtötte: Payr Sándor. Sopron, 1910.90., 135., 148.

36 MNL OL Mikrofilmtár 23717. doboz, Visitationes canonicae 1698. föl. 446-447.; vö. még: uo. 23718. doboz Visitationes canonicae 1713-1714. föl. 201.

37 Magyarország vármegyéi és városai i. m. 85-86.

38 MNL OL Mikrofilmtár 5198. doboz Visitationes canonicae 1756. föl. 908.

39 Acta Cassae Parochorum 3. i. m. 143-144.

40 MNL OL Mikrofilmtár 5198. doboz, Visitationes canonicae 1756. fol. 908.; a főoltár által képviselt ikonográfiái típusra: A keresztény művészet lexikona. Szerk.: Jutta Seibert. Bp., 2002. 220-221.

101