Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I.

pő, immár jobboldali tüdőgyulladás végzetessé vált. Ez a legyengült szívműködést még tovább gyengítette.72 Felesége folyamatosan betegágya mellett virrasztott. Szeptember 8-án egész nap jól érezte magát, fel is kelt karosszékéből, és jó étvággyal megvacsorázott, de estére kiderült, hogy ez csak ideiglenes javulás volt, mert 10 óra tájban ismét lázas lett, és az egész éjszakát nyugtalanul töltötte. Láza hajnalra valamelyest lement, és elaludt, de többé már nem ébredt fel.73

A Vasárnapi Újság című hetilap, halála után három nappal megjelent számában, így írt Pulszky egészségi állapotáról: „Nyugalomba lépte óta egyre gyöngült erőben. Lassanként rommá lett az egykor elpúsztulhatatlannak vélt szívós testű és élénk szellemű ember, ki hetven éves korában kezdett el néha tréfásan panaszkodni, hogy »már ő is őszülni kezd«. A düledező rom e hó 9-ikén a halál lehelletére végképen összeomlott..." Ekkor, azaz Pulszky halála napján - még az előző napi állapotról beszámolva - a következő hír jelent meg a sajtóban: „Pulszky Ferenc nagynevű tudósunk, a Nemzeti Muzeum igazgatója [sic!], mint értesülünk, tüdőgyulladásban súlyos betegen fekszik hosszabb idő óta a lakásán. Kezelőorvosai, dr. Korányi Frigyes és dr. Frank Ferenc tanárok bíznak a beteg szívós természetében és reményük felgyógyulását."74 Pulszky azonban már - mint említettük - nem gyógyult fel, 1897. szeptember 9-én reggel 6 órakor, ahogy a család által kiadott gyászjelentés fogalmaz „hosszabb betegeskedés után" hunyt el nemzeti múzeumi lakásában.75 Halotti anyakönyvi bejegyzésében tüdőgyulladás szerepel a halál okaként.76

Halálhírét minden újság hozta, a legtöbb lapban részletes életrajza is megjelent, kiemelve és méltatva érdemeit. Sokrétű, több helyen megnyilvánuló munkásságát és elismertségét az is jelezte, hogy legalább 7 gyászjelentést állítottak ki halála után. A család hármat adott ki: özv. Pulszky Ferencné szül. Gessner Róza Teréz egyet, Pulszky Ferenc legidősebb fia, Ágost pedig kettőt, az egyiket francia nyelven. A családon kívül négy testület is saját halottjának érezte Pulszkyt. A Magyar Tudományos Akadémia „nagyérdemű" másodelnökének, igazgató és tiszteleti tagjának, az Országos Régészeti és Embertani Társulat „a hazai régészettudomány büszkeségének", a társulat egyik megalapítójának és tiszteletbeli elnökének, a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács

72 Pulszky Ferencz. 1814-1897. Magyarország 4. (1897) 251. sz. szeptember 10.1-5.4.

73 Pulszky Ferenc. 1814-1897. Kis Újság 11. (1897) 251. sz. szeptember 10. 4-5. 4. A Kis Újság tudósítása több ponton eltér pl. a Magyarország c. lapban írtaktól. Pl. Pulszky ebben azért tért vissza, mert Pápán már jobban érezte magát. L. még ugyanezt Pulszky Ferencz. 1814-1897. Vasárnapi Újság 44. (1897) 37. sz. szeptember 12. 605-607. 606.; Pulszky Ferenc. 1814-1897. Budapesti Napló 2. (1897) 252. sz. szeptember 10. 6-7.6.

74 Hirek. Pulszky Ferenc beteg. Budapesti Napló 2. (1897) 250. sz. szeptember 9. 3.; Napi hírek. (Pulszky Ferenc beteg.). Pesti Hírlap 19. (1897) 250. sz. szeptember 9. 7.

75 Pulszky Ferenc (Dr. Pulszky Ágost által szeptember 9-én kiadott) gyászjelentése. (OSZK Pia- kát- és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés-gyűjtemény) A gyászjelentésekben 6 óra szerepel a halál időpontjaként, de több újság is Vi 7-re teszi azt. (Pulszky Ferencz. 1814-1897. Magyarország 4. (1897) 251. sz. szeptember 10.1-5.1„ 4.; Pulszky Ferenc. 1814-1897. Kis Újság 11. (1897) 251. sz. szeptember 10.4-5.4.)

76 Pesti Evangélikus Egyház, Deák téri Egyházközség lelkészi hivatala T. II. Halotti anyakönyv 1886-1900. 330.

94