Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I.
ma veszett, azaz nem került át - sok jelesünk sírja mellett - a Kerepesi temetőbe.18 Csak arra gondolhatunk, hogy a temetés utáni fél században egy idő után a sírt nem gondozták, elfelejtették és olyan állapotba juthatott, hogy évtizedekkel később már olvashatatlanná vált rajta a felirat. Haliczky Antal (1788-1837) Miller Jakab Ferdinánd temetése napján József nádor egy-egy levelet írt Bécsből Stoffer József nádori titkárnak és Haliczky Antal régiségtári őrnek. Ezekben a nádor Haliczkyt bízta meg az igazgatói adminisztráció végzésével.19 Érdekes lehet személyével kapcsolatosan megjegyezni, hogy ő volt az intézmény történetében az egyetlen olyan igazgató, aki mindvégig a Múzeumban dolgozott, pályakezdésétől élete végéig. Miller 1808. október 21-én, 3 nappal azután, hogy az országgyűlés megszavazta a Nemzeti Múzeumról szóló törvényt, biztosítva ezzel az intézmény működési költségeit, felterjesztést intézett József nádorhoz, hogy Haliczky Antalt nevezze ki a múzeum könyvtárába, aki „jeles eredménynyel végezte el bölcsészeti és jogi tanulmányait, a magyar, német, tót nyelvet tökéletesen, a franczia, olasz és angolt elég jól bírja, szép és gyors írása van, a régi okleveleket folyékonyan olvassa". A nádor elfogadva Miller javaslatát, október 25-i leiratában Haliczkyt kinevezte a „Múzeum harmadik hivatalnokának", évi 400 forint fizetéssel.20 Miller az ezt követő években a létrejövő Régiségtár őrévé - vezetőjévé - képezte ki, amit már egy 1812. januári levelében indítványozott a nádornak, azzal a megjegyzéssel, hogy biztos benne, hogy Haliczky „bámulatos szorgalmával, tárgyszeretetével díszére fog válni hazájának".21 A Régiségtár őrévé történő kinevezésére 1814. november 25-ig kellett várnia.22 Tehel Lajos (1769-1816) ter- mészettári őr halála után ő lett az intézmény senior custosa, azaz legrégebben hivatalban lévő őre, ami azt jelentette, hogy ő helyettesítette az igazgatót annak távollétében vagy akadályoztatása esetén.23 Nem volt tehát véletlen, hogy József nádor a rangidős Haliczkyt bízta meg 1823. november 25-én - tehát napra pontosan 9 évvel őri kinevezése után - a Nemzeti Múze18 Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető másfél évszázada. Budapesti Negyed 7. (1999) 2. (24.) sz. 5-126. 9. A temető felszámolása során nemcsak Miller sírja tűnt el, hanem pl. Megyeri Károlyé, Schwatner Mártoné is. 19 MNLOLAMN 1080/1823. 20 Koltányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára. 1. [1802-1821) Bp., 1905. 180-181. (Kollányi hivatkozása: Múzeumi igazgatóság irattára. A. 1808. Nr. 27. - a múzeum igazgatósági irattára 1945-ben elpusztult.) 21 MNL OL AMN 370/1812. Miller már, mint múzeumigazgató ismételten felterjesztette kinevezésre Haliczkyt (Kollányi F. i. m. 293.), de ekkor még nem ért célt. 22 MNLOLAMN 1870/1814., 2013/1814. 23 A seniori megjelölés ekkor és később is nyilvánvalóan a hivatalviselés idejére vonatkozott és nem az életkorra, mert ez esetben a Haliczkynál 4 évvel idősebb Horvát István lett volna az „idősebbik" őr, és akkor őt bízta volna meg a nádor Miller halála után az igazgatói teendők ellátásával. A senior custos-i címet, titulust először Haliczky használta, Miller halála után, mint megbízott igazgató. 80
