Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Kemenczei Ágota: A pesti régiségkereskedések kapcsolatai a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában

Az egyes cégek közül Egger és Társa bécsi üzlete és Krausz Jakab a Kunsthistorisches Mu- seumnak szállított műtárgyakat.72 A legtöbb, igen jelentős műtárgy Fejérváry Gábor báró (1780-1851) gyűjteményéből került külföldre. A gyűjteményt unokaöccse Pulszky Ferenc örökölte, aki 1868-ban Párizsban árverésre bocsájtotta. A nagy értékű antik műtárgyak, a magyarországi lelőhelyű őskori régiségek több külföldi múzeum, magángyűjtő tulajdonába kerültek.73 Nem nagyszámú, de igen értékes régiséget gyűjtött össze a szegedi földbirtokos Kárász Géza, aki több aranytárgyat, ékszert is vásárolt az Egger cégtől.74 Gyűjteményét 1890-ben Londonban árverezték el. Néhány darabját a Nemzeti Múzeum szerezte meg, de többségük gyűjtők birtokába került. Az 1860-70-es években létrehozott számos kisebb-nagyobb magángyűjtemény közül többnek az anyagát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozták.75

A pesti régiségkereskedők kisebb értékű régiségeket gyűjtöttek össze, s továbbították azokat a hazai és külföldi múzeumoknak, jómódú polgároknak. Tevékenységük forrását részben a kiegyezés utáni ipari, mezőgazdasági fejlődés megkövetelte nagyarányú földmunkák során napvilágra került régészeti leletek biztosították. A századfordulóra már ritkábban kerültek elő a föld mélyéből a régmúlt korok emlékei, így ezután a Régiségtár gyűjteményanyagának gazdagításában a régiségkereskedők szerepe már nem volt jelentős. A régiségkereskedelem révén a 19. század második felében gazdagodott a Nemzeti Múzeum olyan régészeti, történeti emlékekkel, amelyek nemcsak forrásanyagot nyújtottak a régmúlt történetének tanulmányozásához, hanem sok esetben állandó kiállítási műtárgyakká váltak.

BEZIEHUNGEN DER ANTIQUITÄTENHANDLUNGEN IN PEST (HEUTE ZU BUDAPEST) ZUM UNGARISCHEN NATIONALMUSEUM IN DER ZEIT DES DUALISMUS

Zusammenfassung

In den letzten Jahrzenten des 19. Jahrhunderts galt der Antiquitätenhändler Mór Wisin- ger als einer der bedeutendsten Schöpfer der ungarischen Goldschmiedekunst. Vom Jahre 1879 hatte er einen Laden in Pest in der Hatvani Straße 18, dann in der Kossuth Lajos Straße 15. Nach der Jahrhundertwende eröffnete er seine Goldschmiedewerkstatt am Kristóf Platz 2. Er war Mitglied der Ungarischen Kunstgewerbegesellschaft.

72 Mozsolics, A. Bronze- und Goldfunde i. m. 198-199.; Barth, Fritz Eckart: Zum Goldscheibenfund von Óbuda. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien 118-119. (1988-89) 155- 162.155.

73 Molnár Viktor: A Fejérváry gyűjtemény őskori és egyéb magyarországi tárgyai. Archaeologiai Értesítő 34. (1914) 444-448.

74 Dirner, Josef: Sammlung Géza v. Kárász. Catalog der Kunstgegenstände und Antiquitäten. Bp„ 1890.

75 Csetneki jelenik Ede: Hazai tud. intézetek és leletek. Az ősrégészeti kiállítás után egyes tulajdonosok által a n. múzeumnak engedett gyűjteményeket... Archaeologiai Értesítő r. f. 12. 1878) 78-79.

72