Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához
képzelés képi-szöveges megfogalmazásai. Az etnográfiai illusztrációk s azok szöveges magyarázatai így bőséges táplálékkal kecsegtetnek egyrészt a történettudomány a másik, a mások iránt az utóbbi időben ébredt éhségének kielégítésére, másrészt bepillantást engednek a fénykép illusztrációvá válásának mechanizmusába. Konklúzió Az 1850-60-as években a fotográfia színre lépése és a sokszorosítási technikában bekövetkezett változások alapvetően változtatták meg a tömegek vizuális tapasztalatát. Kiszélesítették a képi világ termékeihez való hozzáférés lehetőségeit, s a gyors, az eseményekkel egyre inkább lépést tartó képes tájékoztatás közös vizuális élmények születéséhez vezetett, és közös képi tapasztalat és emlékezet formálódásának lehetőségét hozta magával. A sajtóban uralkodó, képekben is testet öltött nemzeti tematika hatásának érvényesülésében és a környező világról szerzett ismeretek formálódásában fontos szerepet játszott a fénykép, mely a képi információhoz a realizmus, majd egyre inkább a hitelesség erejét adta. A nyomtatott képek tulajdonságait alapvetően határozták meg a reprodukálás és a sokszorosítás okozta kényszerűségek, ami a képzőművészeti művek grafikai és fényképi úton - és mivel az 1860-as években tömegessé váltak a fotográfiai eredetű illusztrációk -, a fényképek grafikai úton való sokszorosításának élményét hozta. Az irántuk mutatkozó növekvő igény következtében a képek állandó vándorlásban voltak, számtalan formában, minőségben és közegben bukkantak fel. Művészeti reprodukciók jelentek meg a sajtóban, ugyanakkor a képek kitörtek a lapok oldalai közül és művészeti produktumnak kijáró bánásmódban részesültek. A korszakban a fénykép önmagában nem illusztráció, jelentését is befolyásoló körülmények hatására válik azzá. A nyomtatott megjelenéshez szükséges közvetítő fázisok, a képeknek a magas előállítási költségből következő gyakori újrahasznosítása, a hagyományból és a közönség elvárásából fakadó értelmezés szükségessége változásokat idézhetett elő az eredeti, fotográfia útján született kép jelentésében. Ezeknek a változásoknak a szem előtt tartása, felderítése szükséges ahhoz, hogy közelebb jussunk az eredeti képi jelentéshez, ugyanakkor a fotográfiai nyersanyagon végrehajtott változtatásokból jelentős mentalitástörténeti tudás halmozható fel. A képek üzenetének kibontásához a nyomtatott képek esetében változataik egész bonyolult hálózatát kell felfedezni. A képek szabad felhasználásból következő „vándorlásának" és metamorfózisának feltérképezése előfeltétele a százötven évvel ezelőtti képi világ rekonstruálásának. A vizuális kultúra elemeinek komparatív vizsgálata és a verbálisán és képekben kifejeződő tapasztalat egymás mellé rendelése pedig bővíti az adott kor mentális világáról alkotható képet. Megállapításaimat, melyek, bár a képek széleskörű vizsgálatán alapulnak nem előzte meg a korszak sajtójában megjelent képeknek a teljes feltárása. Úgy vélem, mégis illusztrálják a nyomtatott képek vizsgálatában rejlő lehetőségeket és nehézségeket is. 57
