Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához
teret betöltő, a kép közlésének célját hangsúlyozva az új épületekre mutogató, vagy a városi panorámában gyönyörködő, jellegzetes városi foglalkozásokat űző, és a nagyvárosra jellemző jelenségeket életre keltő kis alakoknak a burjánzása. Az utcai nyüzsgést vágtatva hajtó lovaskocsik, tűzoltók, kóbor kutyák, elegáns ruhában sétáló alakok jelezték. Arad főterének már említett, Auerbach felvétele után közölt képét is elárasztják a legkülönfélébb foglalatosságot űző staffázsalakok. A Vasárnapi Újságnak a debreceni színház Gondy és Egey fényképe után készült, 1870-ben közölt képén a rajzoló, Haske, a kapunál álló, a fényképezőgépbe néző, merev, talán színészekből álló társaságot oldottan beszélgető csoporttá, s ezzel a képet mintegy pillanatképpé alakította - természetesen kivette az előtérbe benyúló, kerékvető faoszlopot is. A felvétel egyébként arra is jó példa, hogy bár a merev beállításokkal szemben érzékelhető a természetes, pillanatot megragadó kompozícióra, s ezzel az egyidejűség érzetének keltésére irányuló törekvés, az illusztráció mégsem feltétlenül - a gyakori újraközlések miatt sem - tükrözi az adott objektum aktuális állapotát. Gondy és Egey képe fametszetként való megjelenését megelőzően öt évvel, közvetlenül a színház megnyitásának idején, 1865 nyarán készülhetett. A fényképészpáros egy az 1868. évi dalárünnep- re készített felvételén a színház előtt már nagy lombú gömbakácok állnak, míg a fenti, 1870-ben megjelent kép még kopár, közvetlenül az építkezés utáni állapotot mutat.166 Egy másik színház, az új, budapesti Népszínház képe látott napvilágot 1875-ben a Vasárnapi Újságban Klösz fényképe után Elischer Lajos rajzában. Az illusztrációban jól felismerhető Klösz felvétele, melyen a hatalmas épületet roskatag, földszintes házak között áll, ám a rajzoló staffázsalakok tömegével,167 az áhított, ideálisnak gondolt, jövőbeni, világvárosias hangulattal, pezsgő élettel vette körül. (21.a, 21.b kép) A nyomtatott kép tehát a fénykép által rögzített jelent jövővé alakította. Az általa ábrázolt ideális állapot az elérni kívánt cél, melyet fényképpel hitelesítve tett láthatóvá, valószerűvé, bizonyosságként jelenített meg. Szöveg és kép Magában álló illusztrációra nem akadunk a 19. század sajtójában. Magyarázatot nélkülöző, „önmagukért beszélő" képek a fotóriport 20. századi terjedésével jelentek meg. Kép és szöveg viszonyának egybevetése tehát alapvető jelentőséggel bír a képi források kiaknázásban. A képekhez kapcsolódó ekphratikus leírások és képaláírások egyaránt gondos elemzést igényelnek és érdemelnek. Abból fakadóan, hogy az illusztrációk előállítása nem kevés költséggel járt, a lapok gondosan archiválták a fametszetek blokkjait. Vahot 1855-ben bejelentette olvasóinak, hogy a „Nagy Világ képekben című vállalatát megszünteti, s dolgozatait, s hazai tárgyú képeit" a Budapesti Viszhang című „közhasznú és mulattató" újságba viszi át.168 A blokkok értékét és az archiválás alaposságát mutatja, 166 Vasárnapi Újság 17. (1870) 7. sz. február 13. 84.; MNM TF ltsz.: 79-2914 Tkcs, MNM TF ltsz.:79.2911 Tkcs 167 Vasárnapi Újság 22. (1875) 51. sz. december 19. 812.; Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum ltsz.: 52.56.5. 168 Budapesti hírcsengetyű. A Nagy Világ képekben... Budapesti Viszhang 5. (1856) 1. sz. január 3.10. 50
