Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához

20.a kép

A Hídkapu Kolozsvárott, 1860-as évek. Veress Ferenc felvétele. Vizitkártya, albumin

20.b kép

A Hídkapu Kolozsvárott, 1870. Fametszet, Veress Ferenc felvétele után, Vasárnapi Újság

kitett környékre jellemző figurák tömege - szántóvető, alkonyaikor a ház előtt üldögélő és a mezőről hazatérő parasztok, tutajosok stb. - tölti meg élettel és a szerkesztő által közölni kívánt tartalommal a fényképekből formálódott metszeteket. A jellemző, a hétköznapi állapotot visszaállítandó Orbán Balázs gondosan eltüntette a fényképész jelenléte miatt gyakorta összegyűlt tömeget.164 A rajzolóknak írt utasításai, például arról, hol kell a hegyeket magasabbra, a vízmosásokat mélyebbre rajzolni, vagy a fényképekbe rajzolt staffázsfigurái betekintést engednek az illusztrációk keletkezésének folyamatába.

Bár a fénykép nyújtotta a legéletközelibb hasonlóságot, azt, ami igazán élővé tesz egy képet, a mozgást, az oldott mozdulatokat technikai lehetőségek hiányában még nem tudta biztosítani. Ezt a rajzolók staffázsalakok teremtésével oldották meg. Veress Ferencnek a lebontás előtt álló, kolozsvári Hídkaput megörökítő képét a Vasárnapi Újság metszője, Rusz Károly egy sétáló figurával, s a fényképen is szereplő árus sátra előtt beszélgető alakokkal gazdagította. Veress felvételén egyébként jól látszik a rajzként életre keltett figura helyén a kép egy valódi szereplőjének mozgástól elmosódott nyoma.165 (20.a, 20.b kép) A pillanatkép megvalósítására alkalmas kamerák megjelenéséig állandó szereplői a sajtóban feltűnő fényképeknek a staffázsfigurák, s néha szinte át is veszik az uralmat a kép fölött. Különösen budapesti városképekre jellemző e tevékeny, a városi

164 Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről. Szerk.: Kolta Magdolna. Bp., 1993. 42-43.

165 MNM TF ltsz.: 3432-1958; Vasárnapi Újság 17. (1870) 4. sz. január 23. 44.

48