Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához

lusztráció céljára használható festmények közül. A fényképészek bőven ellátták munícióval a fametszőket, s számos múzeum, mint a Louvre, vagy a müncheni Pinakothek vizitkártyákon terjesztette kincseit. Festményekről készült litográfiák fényképes úton való sokszorosítása nálunk is elterjedt szokás, s valószínűleg jó üzlet volt. Veress Ferencnek egy Kálvin halálát ábrázoló vizitkártyaképe lehetőséget ad annak bemutatására is, hogyan romolhattak, veszíthettek művészi, élvezeti értékükből a képek a litográfiái és xilográfiai sokszorosítás során. Josef Hornung festményének ismerjük egy rossz minőségű másolatát, melyből az alakok, s a háttér jelentős része hiányzik, s egy másik, lényegesen jobbat, ami Veress Ferenc vizitkártyaképének formájában is terjedt.91 (5.a, 5.b kép) A legismertebb, magyar festményt megörökítő vizitkártya-fénykép Borsos József művét, az 1848-as országgyűlés megnyitását ábrázolja. A festményt Pettenkoffen rajzolta kőre, s a litográfiáról maga a művész, az akkor már fotográfusként tevékenykedő Borsos József készített vizitkártya képet.92 (6. kép)

A fénykép mint képalkotó - az „átmeneti riportkép"

A korszak egyik népszerű, nagy példányszámban elkelt, 1860-ban megjelent, s még 1867-ben is árusított műlapja a Nefelejts Zrínyi esküje című, Vizkelety Béla festménye után Rohn által készített litográfiája volt.93 A sokalakos, színpadias jelenetet ábrázoló műlap számos fontos tanulsággal szolgál a nyomtatott képek történeti forrásértékére vonatkozóan, bár bizonyára bőségesen lenne okunk a képpel kapcsolatos részletes ikonográfiái vizsgálódásra úgy is, mint például annak a nemzeti tematika reprezentánsaként való elemzése. A tanulságok sora örvendetesen növekszik, ha figyelembe vesszük, hogy a kép sikerének fő oka, hogy a szereplők arcmását és a ruhákat élethűen adja vissza - s a kortársak épp ezt jelölték meg Vizkelety egyik fő erényeként a Képes Újság hasonló rajzával szemben -, ami nem véletlen, hiszen a portrék előképei Simonyi Antal műtermében készült fotográfiák voltak. Ahogy a hirdetésben a szerkesztő is kiemelte: a kép „nemcsak műlap, hanem arckép-galéria (kiemelés - szerző) is".94 A Zrínyi esküje az eddig ismert első hibrid, fénykép és rajz házasságából született bonyolult kompozíció.

91 Kálvin halálos ágyán, 19. századi metszet, Joseph Hornung festménye alapján. Dr. Békefy Lajos Kálvin János életrajz, 2. rész. http://kalvinev2009.reformatus.hu/galeria.php7ID_ galeriak=6 (2013. augusztus 14.)

MNM TF ltsz.: 99.63

92 Az első magyar országgyűlés a képviselők házában Pesten 1848. évi július 5-én. Borsos József után August Pettenkoffen litográfiája, MNM TKCs ltsz.: 8838; MNM TF ltsz.: 925/1960. A fénykép ismeretlen mester Borsos és Pettenkoffen litográfiája után 1861-ben készített kőrajzának reprodukciója. L. Borsos József festő és fotográfus (1821-1883). Szerk.: Veszprémi Nóra. Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria. Bp., 2009. 27.b. tétel, 103.

93 Zrínyi esküje. Rohn Alajos litográfiája Vizeleti Béla festménye nyomán. A kép alatt felirat: „A horvátországi, szlavóniai és határőrvidéki szűkölködők felsegéllésére. Kiadták: Bulyovszky Gyula, Kozma Vazul és Pompéry János, 1860." MNM TKCs ltsz.: 8138

94 A „Zrínyi eskü"-műlap kiadói: A „Zrínyi esküje". Nefelejts 2. (1860) 29. sz. október 14.352.

28