Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

III. MŰHELY - Radnóti Klára: Az Állami Központi Jelenkori Orosz Történeti Múzeum és magyar anyaga - A magyar „munkásmozgalom" ünnepélyes pillanatai

A javaslat beterjesztésének napját, 1917. március 21-ét (régi naptár szerint március 8-át) tekintik ma a múzeum születésnapjának. 1917 áprilisában már felhívást tettek közzé az Orosz Szó (PyccKoe Caoso) hasábjain, hogy a forradalmi eseményekre vonatkozó dokumentumokat össze kell gyűjteni a forradalmi múzeum számára, s 1922 novemberében a volt Angol Klub épületében megnyílt a „Vörös Moszkva" kiállítás az 1917-es februári és októberi forradalmakról. A múzeum 1922-ben Forradalomtörténeti Múzeum néven szerepelt, 1924-ben kapta a Forradalmi Múzeum nevet - s ma is így hívja mindenki, habár 1998-tól kezdve hivatalosan az Állami Központi Jelenkori Orosz Történeti Múzeum nevet viseli.2

A múzeumnak működése során - alkalmazkodva a történelmi változásokhoz illetve az aktuális politikai elvárásokhoz - többször is változtak a feladatai, s ezzel kapcsolatban a gyűjtési köre, állandó kiállításainak koncepciója, időhatárai. Az 1990-es évektől kezdve zajlik a múzeum „depolitizálása", hűen tükrözve az országban zajló változásokat. Ma a 19. század második felétől napjainkig mutatja be Oroszország, illetve a Szovjetunió történetét a főépületében lévő állandó kiállításával és hét filiáléjában.3 Ezen túl tudományos kutatóintézet, muzeológiai központ; rendszeresen szervez továbbképzéseket múzeumi szakemberek számára (egy ilyen tréningbe magam is betekinthettem), illetve pedagógusoknak, akik az Oroszországban általánosan működő iskolai múzeumi gyűjteményeket vezetik. 1988 óta aktív szerepet vállal az ICOM-ban és az oroszországi múzeumi szervezetben.

A múzeum gyűjteményeinek megismerése során betekintést nyertem a múzeumban folyó munkába, beleláthattam a múzeumi struktúrába, az aktuális feladatokba, a munkaszervezésbe, s eközben jó munkakapcsolatba kerültem a kollégák zömével. A magyar vonatkozású műtárgyállomány felmérése közben kiderült, hogy a múzeum - amely a legnagyobb országos (föderális) gyűjtőkörű intézmények egyike - olyan nagy mennyiségű magyar vonatkozású műtárgyat és dokumentumot őriz, hogy két hónap alatt képtelenség minden gyűjteményt részletesen felmérni. Ráadásul célkitűzésem - a teljes magyar anyag megismerése - az orosz kollégák számára is összetett, időigényes feladatot jelentett. A felkeresett gyűjtemények sorrendje, a kollégákkal való találkozások megszervezése, a kutatás ütemezése nagyrészt nem rajtam múlt, ezt a külföldiekkel foglalkozó osztály egyeztette a múzeum munkatársaival.

Az állandó kiállítás megismerése után a gyűjtemények feltérképezését a képző- művészeti gyűjteményekben kezdtem: áttekintettem a grafikai, festmény-, plakát-, képeslapgyűjtemény magyar vonatkozású részeit. A grafikai gyűjtemény nagy része - a múzeum profiljának megfelelően - Bíró Mihály, Griffel László, Szilágyi Jolán osztályharcos műveiből kerül ki, egy teljes Gellért Hugó „A kisember százada" sorozatuk van

2 rocyAapcTBeHHbiü ueHTpaabHbiü My3eü coBpeMeHHOú MCTopnw Pocchm (1917-2007). HayMHbiM pyKOBoqMTeab T. T. IIIyMHaa. MocKBa TLJMCMP 2007. 4-10.

3 A filiálék: „Oroszország - az otthonom" (20. századi enteriőrök) az Oszterman-Tolsztoj grófok kúriájában; G. M. Krizsanovszkij emlékmúzeum; Jevtusenko múzeum Peregyelkinóban; Titkos nyomda (1905-1906); „Presznya" - az 1905., 1917. és 1991. évi forradalmi események múzeuma; Katyni emlékhely - a sztálini totalitárius állam áldozatainak emlékhelye; Mednoje emlékközpont (lengyel katonai temető és a sztálini időszak politikai áldozatainak múzeuma)

255