Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Bognár Katalin - Kiscsatári Marianna: Wormser Antal fotóriporter fényképei a Történeti Fényképtárban

éve követve került a gyűjteménybe Ács Irén (1924-) fotóriporter közel 70.000 negatívja, melyeket 15 év alatt a fotós közreműködésével fel is dolgoztunk; vagy Hemző Károly (1931-2012) életművének jelentős része, Rév Miklós, Szalay Zoltán, Féner Tamás, Kor- niss Péter, Schwärmer Endre számos felvétele - hogy csak néhányat említsünk.

Ezt az igen gazdag, még sok munkát és kutatást igénylő gyűjteményrészt gazdagítja Wormser Antal ajándéka is. Szándékunk, hogy a legkülönfélébb területeken dokumentáló fotóriporterektől-fotográfusoktól gyűjtsünk anyagot - segítve így az adott történeti korszak árnyalt feldolgozásának lehetőségét.

Wormser a háború alatt tragikus módon vesztette el szüleit. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg, édesanyját 1944 decemberében a Dunába ölték, így egyedül kellett megtalálnia saját útját. Tanulás mellett hol virágboltban, hol cipőboltban dolgozott kifutóként. 1947-ben Halmy Béla Kálvin téri fotóműtermében lett inas, itt ismerkedett meg a fotográfiával. Ezt követően a Ganz Villamossági Gyár üzemi fényképésze volt, ahol Linhof fényképezőgéppel műszaki felvételeket készített, illetve az üzemi lap számára Leicával fényképezte a munkafolyamatokat, eseményeket. 1951-1954 között, katonai szolgálata idején, a fotóosztályon kapott munkát.

Az 1950-es években a Világosság és az Esti Budapest című lapoknál dolgozott. Az 1956- os forradalom idején a Dudás József neve alatt megjelenő Magyar Függetlenség képszer- kesztőjeként és fotóriportereként vállalt sokszor nem veszélytelen feladatokat. 1957-től 1965-ig főállásban a Népszabadság című lapnak fotózott. Az újságnál néhány vezető szemében '56-os szerepvállalása nem merült feledésbe, ezért helyzete egyre lehetetlenebbé vált. 1965-ben hét hónapig „feketelistán" volt, képei csak mások neve alatt jelenhettek meg a Szabad Földben. Az Esti Hírlaphoz 1966-ban vették fel, ahol 1992-es nyugdíjazásáig vezető fotóriporterként és rovatvezetőként dolgozott. Főállása mellett Wormser üzemi lapoknak is fotózott: sorra készítette többek között a Május 1. Ruhagyár, a Fővárosi Kisipari Szövetkezet és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár mindennapi munkájáról az életképeket. Dolgozott képszerkesztőként a Budapester Rundschaunál, fényképezte a Budapesti Nemzetközi Vásár eseményeit és kiállításait a vásári lap számára, de számtalan divat- és reklámfotó is kikerült a kezei közül. A nyolcvanas években recept- és szakács- könyvek számára gasztronómiai felvételeket is készített. 1994 óta Wormser Antal „két- laki" életet él: az év egy részét Kanadában tölti, ahol gyermekei és unokái élnek, a késő tavaszi-nyári hónapokban pedig feleségével Magyarországon tartózkodik.

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának 2007-ben adományozott sok ezer 6><6 cm-es és kisfilm negatív, melyeket az Esti Hírlap riportereként készített, nagyjából két évtized - 1966 és 1986 között - képes tudósításait adja. 2007-ben a negatívok műanyag zsákokba, papírdobozokba csomagolva, tekercsekben érkeztek a múzeumba. A tekercsek (átlagosan 120 felvétel) száma meghaladja a 240-et, hiszen az Esti Hírlap számára készített, egy-egy hónap munkáját rögzítő tekercseken kívül találtunk felirat nélkülieket, illetve egyéb megrendelésre készült riportokat is. A tisztítás és a negatívok kisimítása után következhetett az elsődleges feldolgozás, amelynek során nézőképeket készíttettünk. Ez a folyamat a munka kezdetén még az analóg fényképezés eszközét 1

1 Pl. Lukács István: 104 híres magyar recept. Bp., 1984.; Marosiné Horváth Erzsébet: Magyar tájak ételei. Bp., 1990.

226