Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Debreczeni-Droppán Béla: A Magyar Nemzeti Múzeum az 1838-as nagy árvízben

nem mindenkit a múzeumhoz küld építőanyagért, akik miután az előírás szerint nem kaphatnak abból, fenyegetően lépnek fel. Ezért katonai védelmet is kért,24 de hogy kapott-e, azt nem tudjuk. Egy biztos, a múzeum tervező építésze nem akart nyerészkedni, hiszen a szükséges mennyiségű téglát szinte beszerzési áron adta el (készpénzért) a rászorulóknak.25

Az új múzeum építése a korabeli újságok híradása szerint József nádor rendeletére már néhány nappal az árvíz tetőzése után, március 21-én újraindult, amivel az volt a legfőbb célja, hogy „a napszámosok s kézművesek élelmet kapjanak".26 Valójában ennél is korábban elkezdődtek a munkálatok, hiszen Pollack április 12-i jelentésében az építkezés megkezdésének dátumaként március 19-ét említi.27 Az első napokban, illetve hetekben ez persze a kármentesítést és az építkezés újrakezdésének előkészítését jelentette. Ezeket a munkálatokat legtöbbször maga Pollack felügyelte délelőtt és délután is néhány órát az építkezés helyszínén töltve,28 bár erre nem feltétlen lett volna szükség, hiszen ez alapvetően Gömöry Károly építőmester feladatának számított.

Az árvíz okozta károk és az építőanyag körüli problémák mellett nemsokára más nehézségek is előálltak, ugyanis a munkások béremelést követeltek és sztrájkszerű ellenállást fejtettek ki. Pollack „hogy ezen általános vonakodás ne legyen feltűnést keltő cselekmény" a kőműves legények fizetését ideiglenesen megemelte (melynek ideiglenes voltát aztán József nádor erre adott leiratában is hangsúlyozta).29 Az árvíz múzeumot érintő legsúlyosabb következménye talán a katasztrófa után jelentkező áremelkedés lett, ami elsősorban az építőanyag drágaságában mutatkozott meg. Az 1832-36. évi országgyűlés által az új múzeumpalota felépítésére megajánlott, majd a vármegyék által befizetett 500.000 Ft-ot kitevő összköltség mindenesetre valamelyest megnőtt ennek köszönhetően, amit csak nehezen sikerült aztán biztosítani.30

A nagy pesti árvíznek végül volt még egy nem elhanyagolható hatása a múzeumra nézve: a gyűjteményeket el kellett szállítani az árvíz során károsodott régi épületből.

24 MNL OL AMN 322/1838.

25 MNL OL AMN 392/1838.

26 Magyarország. Pest. Hazai 's Külföldi Tudósítások 31. (1838) 24. sz. 177-178. 177.; Magyarország. Buda-pesti áradás. Jelenkor 7. (1838) 23. sz. 85-86. 86.

27 MNL OL AMN 493/1838. Pollack 1838. április elsejei jelentésében 40 kőművesről ír, akikkel „az építkezés rögtön kezdődhet". (1. AMN 392/1838.) Ez a megjegyzés is alátámasztja, hogy az árvíz miatt félbeszakadt építkezés április elseje után indulhatott újra, tehát március 19-e utáni kb. két hétben csak a kármentesítő és előkészítő munkák folyhattak.

28 MNL OL AMN 310/1838. „Schließlich erlaube ich mit unterthängst zu bemerken, daß ich selbst mich täglich vor und nachmittag daselbst einige Stunden befinde, insofern die gegenwärtige Krisis nicht meine Hilfe, Rath und Unterstützung in Anspruch nimmt: dessen Anstrengungen mich, obwohl ich physisch erschöpft zu seyn gestehen muß - nichts destowenigen gar nichthindern können, meine Obliegenheiten gewissenhaft zu erfüllen, besonders aber den Erwartungen Euer Kaiserlichen Hoheit ganz zu entsprechen."

29 MNL OL AMN 493/1838.

30 Málray G. i. m. 40. A Nemzeti Muzeum építési költségeinek revíziója szerint annak végösszege 541.000 Ft lett. (Az Ország Tükre 2. (1863) 5. sz. 59.) Tehát 8,2 %-kal haladta meg az építkezés az eredeti költségtervet, amely elsősorban az 1838. évi árvíznek volt köszönhető.

187