Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Debreczeni-Droppán Béla: A Magyar Nemzeti Múzeum az 1838-as nagy árvízben

um tulajdonát képező híres Jankóvich-gyűjteményt. Horvát először is az országbíró rendeletét végrehajtva a gyűjtemény őrizetére 8 katonát küldött, majd amikor az épületet már az összedőlés fenyegette, a páratlanul gazdag gyűjteményt ki kellett menteni. Erről három évtizeddel később, a mentésben részt vevő Mátray Gábor így írt: „Mart. 17., 18., 19-én Jankowich Miklós belvárosi házából (mely a vizáradás folytán beomlással fenyegetőzött) a még ott levő gyűjteményeknek nehezebb s értékesebb tárgyait nyakra főre s csak tömegben kellett átvinni s elhordatni. Névszerint a kéziratok, görög és római régiségek a megyei fegyvertárba, - a drágaságok s ékszerek bepecsétlett ládákban a budai országos levél- és pénztár helyiségeibe, - a könyvek és képek részint az egyetemi épület azon termébe, hol Kraft Péter képei voltak, részint a Ludoviceumba vitettek ki."12

József nádor miután Horvát március 18-i jelentéséből értesült a mentési munkálatokról, március 20-án levélben fejezte ki köszönetét Horvátnak és az egész személyzetnek a hősies helytállásért. Néhány nappal később a múzeumvezető javaslatát megfogadva a mentésben részt vett szolgáknak 100-100 ezüstforint jutalmat, tönkrement lakásuk helyett évi lakbért, a legbátrabban helytálló Gróman Andrásnak pedig még ezen felül 60 forint évi személyi pótlékot adott érdemei elismeréséül.13

Az árvíz következményei

Az árvíz pusztítása Pesten szörnyű méreteket öltött, összesen 2281 ház dőlt össze, ebből a legtöbb épület, szám szerint 891 Józsefvárosban vált romhalmazzá. (Ferencvárosban fele ennyi ház semmisült meg, de ott ez az épületek 83%-át jelentette!) További 115 ház került a „nagyon megsértett" kategóriába és az 1255 józsefvárosi épületből mindössze 249-ről volt elmondható, hogy az árvíz után is stabilan állt. Ez azt jelentette, hogy ha csak az összedőlt házakat számoljuk, Józsefváros 71%-a vált rommá. Az ingóságokban keletkezett kár felbecsülhetetlen volt. A halottak számát eleinte 153-ra tették, amiből 151 emberélet Pestre esett. Később ezt 136 főre módosították, végül 122 embert nyilvánítottak hivatalosan az árvíz áldozatának.14 Ez azonban csak a vízbe fulladtakra és a házak romjai alá temetettekre vonatkozott, azokra nem, akik (akár hetekkel) később haltak bele sérüléseikbe vagy a jeges vízben való meghűlés szövődményeibe.

A város jó része tehát romokban feküdt, és az árvíz pusztításának a Nemzeti Múzeum ötholdas telkén is voltak nyomai. Egy 1838. évi térképen, amely az áradás által elpusztított házakat feketével jelzi,15 mutatja, hogy a múzeumtelken álló épületek közül több is romba dőlt. A Nemzeti Lovagló Iskolához tartozó melléképületeken kívül ezek lehettek azok a házak, amelyekben szolgálati lakások voltak, és amelyekről Hor12 Mátray G. i. m. 40.

13 OSZKI Kigyűjtött iratok 288/1925.177-179. sz.

14 Kaján Imre-. A Pest-budai nagy árvíz 1838-ban. In: „Jégszakadás és Duna' kiáradása" i. m. 11- 19. 14.

15 Pest-Buda-Obuda áttekintő árvíztérképe az 1838. évi árvíz okozta épületkárok ábrázolásával - Pest-Buda belterületének Duna-parti statisztikai térképe. Budapest Főváros Levéltára XV.16.d.241 Pest-Buda-Obuda áttekintő térképei 4a. (Színezetlen változata megtalálható a Nemzeti Múzeumban: MNM Történeti Tár, Térképgyűjtemény, ltsz.: 86.1.1.)

183