Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: Biedermeier mikrográfiák a Történelmi Képcsarnokban
A felhasznált forrás jellege, hogy egy diadalmenet alkalmi szövegeit megörökítő gyűjteményt használt fel a másoló, Ferdinand von Kirchner koncepciójának ismeretére vagy közreműködésére utal. Konklúzió Mindent egybevetve, a Történelmi Képcsarnokban található hat mikrográfia-emléklap esetében elmondható, hogy az alkotók lemásolt szövegek egyfajta képnek való alárendelését végezték el, amit az alkalmazott sajátos technika, az alkotói metódus tett lehetővé. Ugyanez az irodalom- és a művészettörténet tudomány szavaival élve, a következőképpen hangzik: az alkotói eljárás révén a képversek kategóriájába sorolt mikrográfiáknak egy sajátos csoportját teremtették meg, amelyre Cennerné Wilhelmb Gizella „kalligrafikus technika" fogalma rendkívül találó. A bemutatott példák tüzetesebb megfigyelését követően válik egyértelművé, hogy a szöveg képi alárendelésének konkrét megnyilvánulása, mikor az alkotó tudatosan megőrzi a mikrográfia előrajzát, vagy az írás folyamata során nem csupán a betűket alakítja „kalligrafikusán", hanem a képi struktúra szerint tagolja át a szöveget. A képcsarnoki rajzok sorában leginkább az I. Ferenc gyógyulásának emlékére készült emléklap tükrözi ezt az összetett, sokrétű kapcsolatot, ahol a szöveget a kép körvonalai és tónusai által meghatározott kereteken túl, valamilyen játékos (alfabetikus) belső rend szerint tagolta művész. A képi dominanciát fedezzük fel - például Nádasdy Mihály portréja esetében - a szöveg kikoptatásának, kivakarásának gyakorlatában is. Tartalmilag a „kalligrafikus technikával készített képek" szövegei egyfajta átmenetet képeznek a formált szöveg/vizuális próza („shaped prose") és a formált vers („shaped poetry") között.27 A befogadás során pedig ugyanaz a kettős vagy többszörös kódolás érvényesül, mint a képversek és vizuális költemények esetében.28 A képvers műfaja utóvirágzását élte II. (I.) Ferenc császár és magyar király udvarában.29 Úgy tűnik, hogy a mikrográfia, ez a különleges kép- és szövegtípus, mely különösen közel áll a szem gyönyörködtetését és a néző lenyűgözését céljául kitűző biedermeier világához, a 19. század eleji magyarországi rajzművészet történetében mindenekelőtt Ferdinand von Kirchner és társa, Andreas Ernst nevével fonódik össze. FÜGGELÉK 1. Ferdinand von Kirchner (19. század első fele): I. Ferenc magyar király képmása Tollrajz, kézírás, tus, papír 52,2M1 cm Szignatúra a lap alján: Pesth den 9ten Juli 1822; F(erdinand) v(on) Kirchner (1822. július 9. Pest; Ferdinand von Kirchner) 27 Higgins, D. i. m. 3., 187. 28 Kilián I. i. m. 6. 29 Uo. 29. 172
