Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: Biedermeier mikrográfiák a Történelmi Képcsarnokban
Az előképek alapján azonosíthatók a mikrográfián kevésbé látható kitüntetések. A császár az Aranygyapjas Rend medálját, a Katonai Mária Terézia Rend nagykeresztjét, a Szent István Rend csillagát és nagykeresztjét, a Vaskoronarend és a császár által 1808. július 14-én alapított Lipót Rend csillagát viseli. Az elsőként leírt, 1822-re datált, befejezetlen rajz szignatúrája alapján tudjuk, hogy Ferdinand von Kirchner művelte a klasszikus értelemben vett kalligráfiát. A címlapszerű kompozícióba helyezett, kézzel rajzolt medalionos portrék apró betűs kézírással történő „beteríté- sének" gyakorlata is látszólag az ő nevével fonódik össze. Ugyanakkor a Cennerné Wilhelmb Gizella által szerzeményezett emléklap arra utal, hogy a rajzoló és az író személye nem feltétlenül volt azonos. Andreas Ernst talán az apró betűs szövegek szerzőjeként, esetleg képíróként működött közre. További érdekesség, hogy a két „alkotó" kilétére vonatkozóan a rendelkezésünkre álló adatok inkább vállalkozói együttműködésüket, mintsem közös képzőművészeti tevékenységük jelentőségét támasztják alá. Szinnyei József röviden említést tesz15 Felállítása egy hazai intézetnek szab. Pest városában ezen nevezet alatt: kereskedő és utasító hóit, minden termesztmények és mestermívek lerakására s a közönséges kereskedés előmozdítására, úgy nem külömben a most felállítandó magyar nemzeti academia fundusának gyarapítására... című, 1826. július 28-án Pozsonyban, Länderer Mihály nyomdájában kiadott munkájukról. A kiadványban a két vállalkozó szellemű szerző egy, a Monarchia különböző kereskedelmi árucikkeinek és művészeti tárgyainak lerakataként működő részvénytársaság tervezetéről ír, melynek központi tevékenysége az információszolgáltatás és népszerűsítés lett volna. Egy későbbi, 1833-ban íródott cikk pedig Ferdinand von Kirchner és Andreas Ernst egzotikus bécsi „Kunstkabinetjének" felállításáról és kiállításáról ad hírt.16 3.c. kép Ismeretlen osztrák művész (19. század eleje): II. (I.) Ferenc osztrák császár képmása. Bécs, Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, ltsz. n. 15 Szinnyei lózsef: Magyar írók élete és munkái. VI. Bp., 1980-1981. 245. 16 A szerző megemlíti, hogy Heinrich Adami egy korábbi lapszámban szintén leírta Kirchner és Ernst kiállítását, amely különleges optikai eszközökkel olyan helyszíneket mutatott be, mint Pozsony, Mariazell, Triest, Lisszabon és Gibraltár. Optische Zimmerreise und Kunstcabinet. Der Sammler 25. (1833) 8. sz. 32. 165