Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: Biedermeier mikrográfiák a Történelmi Képcsarnokban
dekoratív latin betűs magyarázó felirat szerint az arcon, a hajon, a felhőkön és az öltözeten I. Ferenc életrajza olvasható, az ábécének megfelelően. A képírók ezzel a megjegyzéssel arra hívták fel a figyelmet, hogy az életrajz egymást követő bekezdéseit az A, B, C stb. betűkkel jelölték meg a portréra írt mikrográfia szövegében, mellyel céljuk az eredeti szöveg követhetőségének és érthetőségének megtartása volt. Ugyanakkor e nyelvi játék alkalmazása által a képversek világát is megidézték, ahol gyakori jelenség az ABC rend adta lehetőségek kihasználása, vagy annak az ötletnek az alkalmazása, hogy egy adott szöveg vagy vers bizonyos betűinek kiemelésével új tartalmakat hozzanak létre. 11 Mindezt abból a szempontból fontos hangsúlyoznunk, hogy itt egyértelművé válik: a mikrográfia szövegének másolásakor a művészek a kép struktúráit tekintették elsődlegesnek. Úgy tűnik, hogy ezt sejtette meg Cennerné Wilhelmb Gizella is, mert mikor az emléklapot szerzeményezte, jelentésében a művészettörténész a „kalligrafikus technika" kifejezést használta.12 Tehát a kalligráfiát, ami az európai íráskultúrában a szépírás szerepét tölti be, s amelynek gyakori jellemzője, hogy az esztétikum az olvashatóság rovására kerül előtérbe, itt képzőművészeti alkotói metódusként írta körül. A képi dominancia elvét támasztja alá az, hogy a készítők nem csupán a betűk esztétikus formálására törekedtek, hanem a sorokat és a betűket az arc és az öltözet kontúrjai mellett a portré tónusainak rendszeréhez is hozzáigazították, ami az ábrázolás egyediségét hangsúlyozza. A domború felületeken a betűk világosabbak, a betűvonalak vékonyabbak, az árnyalt részeken sötétebbek, vastagabbak. A kézírás esztétikai értéke ily módon megduplázódik, s a kalligráfia valóban képzőművészeti alkotói metódussá válik. (3.a. kép) Az ábrázoláshoz a rajzoló, Ferdinand von Kirchner, vélhetően Peter Krafft a császár 1814. évi pesti látogatását követően készített festményét vagy Kari Rahl (1812-1865) Pest megye megbízásából, a festmény után alkotott hiteles rézmetszet másolatát vette alatt Kilián István: A régi magyar képvers/Old Hungarian Pattern Poetry. (Vizuális költészet Magyarországon I./Visual Poetry in Hungary I.). Miskolc-Bp., 1998. 6. 12 MNM TKCs Adattára, 663-01-105/1956. KCs. irat. 163 3.a. kép Andreas Ernst (19. század első fele) és Ferdinand von Kirchner (19. század első fele): I. Ferenc magyar király portréjának részlete
