Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Simon Anna - Fülöp András: A gyöngyösi volt jezsuita gimnázium építéstörténete az újabb kutatások fényében
vagy az árnyékszékeknek, hacsak egy utóbb befalazott fülkeszerű objektumot nem kell annak tartanunk. Egy esetleges padlófelbontás során visszabontott alapfalak formájában lehetne egy ilyen lerekesztés nyomait megtalálni. A helyiség keleti falán szintén nem volt kutatás, ám egy 1990-es években készült fotón, ami az akkori vakolatcsere közben készült, az látszik, hogy egy ajtóhely volt a boltozatfiók alatt. Azt nem tudjuk bizonyítani, legfeljebb feltételezhetjük, hogy a nyílás in situ volt, és esetleg a tőle délre ugyanekkor előkerült - másodlagos helyzetben levő - barokk kőkeretes ajtó innen került áthelyezésre. Tény, hogy az 1782. évi átépítési tervek itt ajtót még vagy már nem mutatnak. A helyiségek fiókos teknőboltozata, miként az egész földszinten, az első periódus rendkívül jó minőségű, meszes habarcsába volt rakva. Érdekesség, hogy a boltvállakat helyenként halszálka-rakással építették meg, úgy gondolván, hogy ettől stabilabb lesz. A Szent Bertalan utca felőli bejárat folytatásaként egy kőkeretes barokk ajtón keresztül lehetett bejutni a középső földszinti térbe (2. helyiség). A kutatás során bizonyossá vált, hogy a keleti helyiségbe (3-5. helyiség) egy külön bejárat vezetett a folyosóról. A belsőben végzett vizsgálatok során kimutattuk, hogy a középső (2.) helyiség és a keleti (3-5. helyiség) közös falán a két ma működő, illetve a fal középtengelyében mutatkozó, már elfalazott ajtót utólag vágták a falba.39 A helyiség eredeti bejárata közvetlenül a folyosóról nyílt. A helyiség északnyugati sarkából mérve 3,64 m-rel keletre mutatkozó ajtónyílásra annak körülbelül 145-180 cm széles elfalazása utalt. Lényeges, hogy a 3-5. helyiségek keleti falán az ablakfülkék in situ helyezkednek el, igaz a záradékok nem voltak kutathatók. A délebbi ablakfülkénél ugyan a kávák folytatásában két lefutó elválás látható, de ugyanazzal az 1/a periódusú habarccsal és kőanyaggal rögtön fel is falazták a parapetet,40 így csak építési fázisnak tekinthető. Tőle északabbra a homlokzat középső ablakánál ugyanez a lefutó elválás már hiányzott, itt már eleve tömörre falazták a parapetet. A 4-5. helyiségek délre néző ablakai, mint szóltunk róla, ajtók voltak, de csak egy második periódusban, majd a 20. században visszaalakították őket ablakká. Itt az ablakfülkék kávái megvésettek, így elképzelhető, hogy eredetileg itt is tömörre felfalazott parapet volt, ablakfülke nélkül. Ezen ablakfülke nélküli ablakok szerepét nehéz megmagyarázni. Valószínű, hogy a talajszerkezetet itt az építők gyengének érezték, emiatt kerülték a fal bármilyen módon való vékonyítását. Az Vb építési periódusban folytatták az építkezést, elsősorban az emeleten. A falazóanyag ugyanaz volt, mint az 1/a periódusban, de a köveket nagyszemcsés kavicsos, szürke habarcsba rakták. Az 1/a periódushoz hasonlóan a nyílások boltövei itt is hol téglából, hol törtkőből készültek. A téglaméret 27,5-28x13-13,5x5,6-6 cm. Megjegyzendő, hogy az északi homlokzat emeleti, keletről számított második ablakánál ebből a fázisból ugyanolyan in situ IHS-jelzésű téglát találtunk, mint az 1/a periódusból. A nyílások boltöveinek többségét ekkor rakták, sőt az eredeti nyíláskeretek zömére is igaz ez. A leglátványosab39 A 3. helyiség északkeleti sarkában egy további, ferdén betört fülke meszelt déli kávája került elő, de ez is utólagos a falban, kávája homokos habarcsba rakott téglákból került kialakításra. Elképzelhető, hogy az 1782-es terveken szereplő fűtőberendezéssel összefüggésben alakították ki. 40 Ezt követően még 22 cm-nyi tégla ráfalazás látható a parapeten. 151
