Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Simon Anna - Fülöp András: A gyöngyösi volt jezsuita gimnázium építéstörténete az újabb kutatások fényében

így nézett ki az egri jezsuiták 1753-1754-ben épített gimnáziuma is, azzal az eltéréssel, hogy ott a második emeleten kapott helyet a színház.13

Amikor Esterházy Károly 1766. évi - a bevezetőben is említett - gyöngyösi látogatására sor került, fő célja természetesen nem a színdarab megtekintése volt. A püspök valójában a város templomait kereste föl az egyházmegyéjére kiterjedő vizitációs körútja részeként.14 Ebből adódóan a vizitációs jegyzőkönyv szintén megemlékezik a gimnáziumról, de csak egy tömör megállapítás erejéig, amely sajnos az épületről bővebb felvilágosítást nem nyújt.15

Egy évvel később Esterházy püspök adományából el is készült a színház előadótermének padlóburkolata, valamint kijavították az iskola tetőzetét.16 Mivel egyéb munkálatokról nem esik szó, és az előző évi felajánlásban szereplő 24000 tégla a színházteremhez irreálisan sok lenne, feltételezzük, hogy a tegula szó padlótéglaként, és tetőcserépként is értendő, azaz a tető cserepezése is ebből a felajánlásból készült.

A színházterem belsőjének csinosítása ezután is tovább folytatódott. 1768-ból új padokról olvashatunk,17 majd 1771-ben a városi tanács ítélt meg 12 forintot „a Scénáknak Csináltatására".18

A korszerűsített színháztermet azonban már nem sokat használhatták a diákok a jezsuita tanítók irányítása alatt. 1773-ban ugyanis a pápa feloszlatta a jezsuita rendet, és ezzel a gimnázium sorsa is bizonytalanná vált. Átmenetileg világi papok, majd utóbb, 1776-tól a ferencesek vették át a tanítást, amivel biztosítottá vált, hogy az épület falai közt továbbra is gimnázium működhessen. A volt jezsuita iskola tanügyi felügyeletét - miként másutt is az országban - ezután a Helytartótanács látta el. így amikor 1775-ben az iskola padjai ismét leromlott állapotba kerültek Esterházy Károly egri püspök már a Helytartótanáccsal levelezgetett a probléma megoldásáért.19 Az 1777-es Ratio Educationis kiadását követően a Helytartótanács alatt tankerületekre osztották az országot, ennek eredményeképpen Gyöngyös a budai kerületbe került.

1780-ban a város elhatározta, hogy mivel a „Nationalis Oskolák" biztosítása előírás, ugyanakkor, mint írják, „arra alkalmatos fundussa nincs varasunknak hol építene, tanácsosnak talaltott lenni, hogy az Nagy Oskola Theatruman ha megengedetnek két vagy három szobáknak való fel építéssé kevesebben telnek várasunknak mint sem hogy

13 Heves megye műemlékei II. Szerk.: Dercsényi Dezső-Voit Pál. Bp., 1972. 553-555., 640. ábra.

14 Vö. Ethei Sebők László: Gyöngyös és vidéke története. Gyöngyös, 1880. 225.

15 Docerit Scholas usque ad Rhetoricam inclusive. MNL OL Mikrofilmtár Visitatio Canonica 1766. 1688. doboz 443.

16 „Auditorium theatri quadratis tegulis stratum est munificentia Excell. Praesulis Agriensis, cuius gratissima memoria, ac laus vivet, dum Scholae stabunt, dum seien fii suum pretium erit. Tectum Scholarum semel ac iterum reparatum non levibus impensis." Historia Residentiae i. m. 211.

17 Historia Residentiae i. m. 214.

18 Gyöngyös város i. m. 349. sz.

19 MNL OL C 67 Helytartótanács Lt. Departamentum Litterario-Politicum 1775 Acta Studiorum F. 53. 2-9. A püspök egyik ilyen leveléből az is kiderül, hogy a feloszlatott jezsuita rend jövedelmeit a helyi postamester volt hivatott beszedni, (uo. 2.)

143