Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Kovács S. Tibor: Magyar szablyák a 18. század első feléből
3. kép Rézveretekkel szerelt huszár altiszti szablya. 18. század közepe (Fotó: Dabasi András) „VINCERE AUD MORE' jelmondattal és egy virág alakjával. Az előrehajló markolat bőrrel van borítva, a szegecsek sajnos hiányoznak és a hosszan elnyúló gerinclemez végén látható az oroszlánfejet formázó vésett díszítésű markolatkupak. A sárgarézből készült díszítetlen keresztvas egyenes, majd enyhén ívelt markolatpántban folytatódik. Az előző két szab- lyához hasonlatosan itt is megtalálható a keresztvas és a markolattüskék találkozásánál a stilizált angyalfej. Barna bőrrel bevont hüvelye sárgarézből készült leveles virágokkal és szív alakú áttörésekkel díszített véretekkel van szerelve. A markolat és penge kialakítása miatt jelen szablya 111. Károly uralkodásának a legvégére, de talán valószínűleg inkább a 18. század közepére datálható.9 Az előző fegyvernél a markolat és a keresztvas formája, valamint a markolatkupak is a 18. század második felében használatos huszárszablyákra jellemző, a díszítése viszont a 18. század első felében készült kardokhoz hasonlatos.10 11 Az előbb ismertetett három műtárgy sár- garézveretekkel díszített altiszti szablya volt. A tiszti szablyák az előbbieknél jóval díszesebbek és aranyozottak voltak, amelyet igen jól szemléltet Hadik Andrásnak, a híres huszártisztnek, a későbbi tábornagynak pompás oldalfegyvere." (4. kép) A műtárgy trébelt, poncolt és vésett aranyozott bronz szerelékkel készült. A ferde levágású, sasfejre emlékeztető markolat9 Kalmár János: A magyar kard művészete. Bp., 1938. 46—48.; Wagner, Eduard: Hieb- und Stichwaffen. Prag, 1975. 192., 225.; Jäger, F. i. m. 46-48. 10 Lugosi J.-Temesváry F. i. m. Kat. No. 115-117., 126., 131., 134-136. 11 Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvergyűjtemény. Ltsz.: 53.461. Hossza: 99 cm, penge szélessége: 2,9 cm.; Lugosi J.-Temesváry F. i. m. Kát. No. 140.; Temesváry Ferenc: Vas, ezüst és arany. Nemzeti történelmünk fegyverei. A kiállítás katalógusa. Keszthely, 1989.103., Kát. No. 459. 134
