Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I.
A védettnek nyilvánított (dupla) sírhelyen a sírtáblák tanúsága szerint a család tizenhat tagja nyugszik. Fejérváry Gáboron és Pulszky Ferencen kívül a sírhely neves halottjai közé tartozik még Pulszky veje, Hampel József (1849-1913) régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtárának osztályigazgatója és az ő veje, Kern Aurél (1871-1928) zenekritikus, az Operaház és a Nemzeti Zenede igazgatója. (16. kép) A legutóbbi temetkezés a kriptába 2010-ben történt. A Pulszky-kriptán látható szobor, amely a híres, Bécsben őrzött nagyszentmiklósi kincsben található ökörfejes ivócsanakot mintázza - Tóth Vilmos megfogalmazásában -, „a régészet általános szimbólumaként, így több neves, itt nyugvó tudós archeológus tevékenységének vizuális összegzéseként jelenik meg".96 A síremléket - immár a másodikat -, Donáth Gyula (1850-1909) szobrász, a főváros akkori legelismertebb sírkőszobrásza készítette,97 valamikor 1899 és 1909 között. A műkőből készült síremlék három lábon áll és virágtartóként funkciónál, magassága 58 cm, a fejnél 78 cm, hossza 120 cm, legnagyobb szélessége pedig 82 cm. (17. kép) A sírbolt ma egy kicsit elhanyagolt állapotban látható, bár a Donáth alkotta síremlék általában be van ültetve virággal. Ugyanakkor a temető falán végigfutó vadnövényzet a Pulszky-kripta falra helyezett két sírtáblájára is ráfut néha. Maga a kripta gerecsei vörös mészkőből lévő lábazati elemei viszonylag jó állapotban vannak, csak egy-két kőelem mozdult el kissé az eredeti helyéről. A sírhely kovácsoltvas kerete mutatja a legnagyobb károsodást: erősen korrodálódott, déli vonalán szétcsúszott. Megállapíthatjuk tehát, hogy a Pulszky-kripta a Kerepesi temető számos más jelentős sírjához képest viszony16. kép A Pulszky család sírköve (a szerző felvétele) 96 Tóth V. Pulszky Ferenc síremléke i. m. 38. 97 A kerepesi úti temető. 2. A bev. tanulmányt írta, az adattárat etc. összeáll.: Tóth Vilmos. Budapesti Negyed 25. (1999) 3. (25.) sz. 514. 101
