Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
III. MŰHELY - Tamás Edit: Történelmi családok a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma kiállításain
Andrássy-kiállítás Az MNM Rákóczi Múzeuma 2011-ben folytatja történelmi családokat bemutató időszaki kiállítás sorozatát. Ebben az esztendőben A Zemplén megye évszázadait felidéző ösz- szeállítása az Andrássy-család számos országosan ismert alakját mutatta be. Ugyanakkor lehetőségünk volt olyan személyek, családi kapcsolatok, kultúrtörténeti események, gazdasági folyamatok felelevenítésére is, melyek csak szűk körben ismertek. A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy család székely ősökre vezeti vissza eredetét. Az Erdélyből a királyi Magyarországra a 16. században átszármazott Andrássy-család egy évszázad alatt a legvagyonosabb és legismertebb főnemesek közé emelkedett. Bekapcsolódtak a vármegyei politizálásba, kiépült családi kapcsolatrendszerük. Zempléni birtoklásuk a 17. században kezdődött. Andrássy Péter leánya, Kata 1613-ban a vidék jelentős protestáns birtokosával, az özvegy Lorántffy Mihállyal kötött házasságot. Az ifjú feleség férjéhez, s annak családjához Sárospatakra költözött. Andrássy Péter fia, Mátyás 1628-ban kötött házasságot Monoky Annával, a monoki s számos más (csetneki, somoskői) uradalom részbeni örökösével. Monokyak tehetős középbirtokos családként 1570-1580 körül építtették a Monokon ma is álló reneszánsz stílusú kiskastélyt, melyet a család fiúágának kihalta után, 1643-ban leány ágon az Andrássyak örököltek. Monok ezt követően közel három és fél évszázadon át az Andrássy-család kezében volt. Az 1676-ban bárói rangot kapott Andrássy Miklós (7-1686) hét fia közül István építtette a betléri kastélyt, tőle származik a család betléri ága, az ifjabb Györgytől a monoki ága. A népes család tagjai közül István, György, Pál és Miklós II. Rákóczi Ferenc kiváló hadvezérei, tábornokai voltak, míg a Bécsben lakó Péter a császárt szolgálta. Andrássy György monoki birtokáról 66 katona szolgált a kuruc seregben. Bercsényi Miklós a kuruc hadak főgenerálisa, a szenátus elnöke 1706 augusztusában néhány napig Monokon táborozott. Az örökösök között megosztott monoki uradalom a 18. században az Andrássy család kezében egyesült újra. 1730-1740 között már nevükhöz kapcsolható a kiskas- tély átalakítása. Andrássy István 1766-ban grófi rangot kapott s hamarosan kényelmesebb, reprezentatívabb lakhely építésébe kezdett. 1770 körül készült el a nagykastély. Az oldalszárny földszintjén kápolnát építtetett, melynek mennyezetét freskó díszíti. Ebben a kápolnában őrizték a Rómából hozott Szent Orbán ereklyét. Az emeleten található díszterem rokokó falfestése a 18. századi magyarországi képzőművészet remeke. A barokk palotát a 19. században klasszicista stílusban átalakították. Monok legismertebb épülete, az 1780-1782 körül épült tisztilak építése is Andrássy István nevéhez kötődik. A ma Kossuth-emlékházként ismert épület hivatalként s lakásként is szolgált. Az uradalmi ügyészként Monokra került Kossuth László és családja 1799 és 1803 között lakott benne. Itt született 1802-ben fiúk, Kossuth Lajos. Születése idején a falu katolikus többségű település volt, jelentős számú református lakossal. Mindkét közösség templomot épített a századfordulón, melyet az Andrássy- család rangjához méltón támogatott. A feudális Magyarország társadalmi-gazdasági viszonyainak megreformálása a 19. század eredménye. Az 1825-ös országgyűlésen az Akadémia alapító Széchenyi István követői között tízezer forintos felajánlásával ott volt Monok birtokosa Andrássy 247
