Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Berczellyné Szilágyi Réka: Emlékművekhez készült szobormodellek, szobormásolatok a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárában
Az igazi rejtély a Klozt-féle szobor kérdése. Ezzel kapcsolatban Borovi Dániel Erzsébet királyné posztumusz portréiról írt tanulmányában megállapítja, hogy valóban meglepő választás volt pont egy olyan - ráadásul szakrális - helyen ezt a típust felállítani, ami kifejezetten a magyarok királynéja előtt tiszteleg, neki állít emléket. Talán szerencsésebb vagy legalábbis elvárhatóbb lett volna ide is egy koronázási díszruhás típust felállítani. Borovi abban látja a magyarázatot, hogy a szobrot Erzsébet udvartartásának tagjai ajánlották fel a templom számára, akiknek inkább ebbe az ikonográfiái típusba tartozó képmásai, szobrai voltak a királynéról. (Ezek jelentős része Ferenc József megrendelésére készült, amiket aztán a császár az udvartartás tagjainak ajándékozott.)40 A vizsgált szobrok között Erzsébet az egyetlen nőalak, a maradék 5 szobor mindegyike férfiaknak állít emléket - Kossuth Lajosnak, Görgey Artúrnak, Ludwig van Beethovennek, Tisza Istvánnak és Rákosi Jenőnek. Valamennyien koruk neves történelmi személyiségei közé tartoznak, van köztük politikus, hadvezér, zeneszerző és újságíró is. A Beethoven, Kossuth és Görgey szobrok mindegyike erősen magán viseli az akadémikus szobrászat jegyeit, mindhárom összefogott formákkal jellemzett, karakteres alkotás. Talán nem véletlen ez a hasonlatosság, mivel az emlékművek alkotói között közvetve mester-tanítvány kapcsolat van. Caspar von Zumbusnál tanult ugyanis Stróbl Alajos, aki később Damkó József és Sidló Ferenc mestere lett. A német mester stílusa így Stróbl Alajoson keresztül annak két tanítványára is hatott. A 19. század akadémikus stílusa és a klasszicizáló stílus jegyei szintén felfedezhetők Kisfaludy Strobl Zsigmond stílusában is, akinek nevéhez a maradék két szobor köthető. Művészetét alapvetően meghatározta a századforduló szobrászata és szobrász nagyjainak (Fadrusz János, Zala György, Stróbl Alajos) művészete, ez maradt kiindulási alapja egész életpályájáján. A természethűség, az arányok harmóniája, a felületek aprólékos kidolgozása jól jellemzi Tisza és Rákosi emlékműszobraihoz készült modelljeit.41 A felsorolt öt férfi közül Kossuth Lajosnak (1802-1894) volt Erzsébethez hasonlóan igazán nagy kultusza Magyarországon, ami szintén a századforduló tájékán tetőződött tömeges emlékműállítások formájában. Ez egyrészt összefügg a tanulmány elején is említett politikai irányváltozással - már a forradalom és szabadságharc radikális szereplői is megjelenhettek köztéri emlékművek formájában,42 másrészt pedig Kossuth halálával, így az addig is létező, erős kultusz még jobban felerősödött, új aktualitással bővült. Ahogy Erzsébet, úgy Kossuth esetében is megfigyelhető, hogy többféle életkorban, életszakaszban került megörökítésre. Általában elmondható, hogy a litográfiák, metszetek, majd később főleg a fényképek szolgáltak mintául a szobroknak és így az emlékműveknek is. A szobrok esetében egyrészről vannak a fiatal, életerős Kossuthot, a szabadságharc hősét ábrázoló verziók. Ezeken magyaros díszruhában, kezében a jellegzetes Kossuth- kalappal vagy oldalán karddal beszédet tart vagy szónokol a népnek, emiatt előszeretettel állítottak neki ilyen ikonográfiái témájú köztéri emlékműveket azokban a vidéki 40 Borovi D. i. m. 41 Dr. Kostyál László: Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884-1975). In: A Zalaegerszegi Kisfaludi Strobl Zsigmond gyűjtemény katalógusa. Szerk.: Uő. Zalaegerszeg, 2004. 3., 15. 42 Kovalovszky A4, i. m. 80. 231
