Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Berczellyné Szilágyi Réka: Emlékművekhez készült szobormodellek, szobormásolatok a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárában
I Szobrok és emlékművek A fenti listát megnézve rögtön feltűnik, hogy Erzsébet királynéról (1837-1898) több szobor is található a gyűjteményben, egész pontosan négy, míg a többiekről csak egy-egy. Ennek oka abban rejlik, hogy a századfordulón különösen elterjedt és divatos jelenség volt, hogy szerte az országban szobrot állítottak a magyarok körében rendkívül népszerű és közkedvelt királynénak, aki csak pár évvel korábban, 1898-ben lett merénylet áldozata. Erzsébet királyné emlékművei esetében többféle ábrázolási típussal találkozhatunk szerte a világban, amelyek érdekes módon lokálisan is jól elkülöníthetők egymástól. Ezekbe az ikonográfiái típusokba a gyűjtemény darabjai is jól beillenek. Magyarországon a királynét fiatalon, ereje teljében, koronázási díszruhájában ábrázolták a leggyakrabban. Ez teljesen érthető, ha belegondolunk, hogy az emlékművek szeretik valamilyen magasztos, az illető személyével kapcsolatos fontos esemény, tett pillanatában megörökíteni az ábrázoltat. Erzsébet esetében pedig mi más lehetett volna ez, mint a koronázás pillanata, az 1867-es kiegyezés záróakkordja, aminek létrehozásában a királynénak óriási szerepet volt. Ennek a típusnak a megjelenítéséhez a szobrászok20 bizonyíthatóan Emil Rabending 1866 végén készült fotósorozatát használták mintául. Ezen Erzsébet a híres párizsi tervező, Charles Frederic Worth által készített díszruhát viseli, ebben vett részt 1867. június 8-án a koronázási szertartáson.21 Az öltözékhíven követi a magyarnői díszruhafő jellemzőit,22 ugyanakkorsajátosjegyeivel: a fekete-fehér színösszeállítással, a derék gyöngydíszével, az ujjakat díszítő szalagcsokrokkal és a gyémántkoronával karakterisztikus és könnyen azonosítható attribútummá vált, amihez a kontyba fogott és csipke fátyollal megtűzött hajviselet is társult. (Főleg a fej vonásaiban és az öltözék esetében figyelhető meg a fotók hatása.)23 20 Ezen felül más reprezentatív portrék, így elsősorban festmények esetében is igaz, hogy előképnek, mintának használták a fotósorozatot, vagy legalábbis befolyásolták őket a fotók. Pl. a Székely Bertalan, Barabás Miklós, Wagner Sándor portré esetében is. Borovi Dániel: Erzsébet királyné magyarországi posztumusz portréi, 1898-1916. Az Erzsébet királyné Emlékév a Gödöllői Királyi kastélyban 2007 honlapján: http://www.kiralyikastely.hu/erzsebet/index. php?mid=45 (2011. szeptember. 28.) 21 Borovi D. i. m. 22 A 19. századi magyar női díszruha fő jellemzői: halcsontos ruhaderék, hatalmas méretű abron- csos alsószoknya, tölcséres ujj, különböző színű (általában piros-fehér) és anyagú ruhaderék és szoknya. Tompos Lilla: A díszmagyar. A magyar díszöltözet története. Bp., 2005. 25., 36. 23 Borovi D. i. m. 221
