Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Radnóti Klára: Moór Emánuel és dupla klaviatúrás zongorája
1. kép A klaviatúrafedő felirata (a szerző felvétele) ként a kortárs zene kiemelkedő képviselőjének számított például Stokowski szemében, ugyanakkor egész életében meghatározó szerepet játszott Johann Sebastian Bach, s általában a barokk zene. Nagy hatást tett rá Liszt is, akit hallott koncerten játszani, sőt néhány órát is vett tőle. Moór alkotói lendületének az első világháború kitörése vetett véget. Ekkor visszavonult Mont Pélerin-i házába, festett, majd a zongora technikai tökéletesítésén kezdett dolgozni.4 (2. kép) Mint zongorista, úgy érezte, hogy hangszere korántsem tökéletes - kényelmetlen rajta játszani. A zongora tirannusként megköveteli az élethosszig tartó fárasztó technikai gyakorlatokat, amelyek elcsigázzák az embert; a virtuóz futamok, oktávfogások az ujjak, vagy a körmök törésével fenyegetnek, akrobatikus ugrásokra, „csúnya" kézkeresztezésekre, az ujjak, a csukló kényelmetlen feszegetésére kényszerítik a játékost. Ráadásul a publikum gyakorta pont ezekben a látványos, sok-sok kézügyességet igénylő szemfényvesztő gyakorlatokban leli kedvét, s nem a megszólaló zenében. A technikai bravúrok azonban nem a zene lényegét jelentik, a technikai tudás fitogtatása, a gyakorta elképesztő akrobatikus mutatványok elfedik a valódi zenei tehetséget. Moór ezért arra határozta el magát, hogy ezen változtatni fog - s megalkotta a két billentyűsorral ellátott, úgynevezett duplex zongorát, ami szándéka szerint megszünteti az öncélú virtuozitást, s előtérbe helyezi a zeneiséget. Mindez annak köszönhető, hogy az új konstrukción nagyobb hangközöket lehet egy kézzel (akár kis kézzel is) kényelmesen lefogni, feleslegessé válnak a kényelmetlen, kényszerű kézállások, a hirtelen nagy ugrások, s így az új eszköz mind technikai szempontból, mind pedig zeneileg is új lehetőségeket nyit a zeneszerző és a játékos előtt is. Ugyanakkor az új típusú zongorán a régi gyakorlatnak megfelelően is lehet játszani, a módosított hangszer csupán lehetőséget kínál a köny- nyebb játékra, nem kötelező.5 Valójában Moórt már az 1800-as évek végén foglalkoztatta a hangszer szerkezetének megváltoztatása, de sem zongorista, sem hangszerész körök4 Moór Emánuel életéről 1. Pirani, Max: Emanuel Moór. London, 1959. 5 Moór, Emanuel: The Reformation of the Piano 1 June 1920. In: Shead, Herbert A.: The History of the Emanuel Moór Double Keyboard Piano. London, 1978. 19-21. (Eredetileg Lausanne-ban jelent meg, a Bureaux de la Bibliothéque Universelle kiadásában.) 202
