Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Virágok és legyezők. Zsolnay Júlia alkotásai a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményében

tekkel nem lehetséges. Pontos leírásuk sem ismert, de azt tudjuk, hogy nem kész legyezőket küld a tárlatra csak festett selyemlapjukat készíti el. Öt kiállított legyezőlapja közül három alapja fehér selyem, egyikre rózsaszín virágokat, másikra színes virágokat, míg a harmadikra szegfűket fest. Rózsaszín selyemre fehér klemátiszokat, egy zöldes alapra pedig orchideákat fest. A tárlatra küldött legyezőlapok minden bizonnyal kitűntek kvalitásukkal és a növényi ornamensek kreatív használatával. A kiállított legyezők többségén azonban az idilli jelentek, puttók, faunok, pásztorlányok és lepkék burjánzanak. A magyaros jelleg csak a zsánerjelenetekben ölthet testet, Stefánia özvegy trónörökösnő is csárdást táncoló párok alakjával dekorált legyezőt küld a kiállításra.

A magyar tervezőművészet próbál utat törni, keresi a maga lehetőségeit, a nemzeti művészet kibontakozását támogató szecessziós stílus megkezdi hódítását, de lassan múlik „a stílustalan bútorok, a szőnyegeken és párnákon virító óriási rózsák, virágcsokrok és madarak, a durva gyöngyhímzések kora". A Magyar Iparművészet tárcaírója is erről kesereg még 1901-ben is: „A kézimunka képezi a nőknek az iparművészet körébe vágó legnépszerűbb tevékenységét, s mégis ez a nagy kedveltségnek örvendő munkálkodás nyújt legtöbb alkalmat a jó ízlés ellen elkövetett sérelmekre. Sok piciny kéz véresre szurkálja magát, sok ragyogó szem fénye törik meg, s az eredmény úgyszólván semmi: a lakások megtelnek banális, művészieden párnákkal, térítőkkel, függönyökkel és más egyebekkel. Az „előnyomdák" nevetségesen együgyű mintái és elkezdett munkái grasszálnak a névnapok s ünnepélyek ajándékai közt; amelyek ahelyett, hogy igazi díszei lennének a lakásnak, csak fölösleges terhét képezik."60 A rossz, ártó hatásokat ellensúlyozandó modern legyezők képét találjuk az újság ugyanezen számában. Két darab szecessziós virágokkal és kanyarodó indákkal festett, majd flitterekkel kivarrt legyezőlapot is tervez és kivitelez Gaudisek Erzsi. Három festett nőalak virágoktól és flitterektől körülvéve díszíti másik legyezőjét, ami szintén az újságban szerepel. Tisztán festett legyezőlapot tervez ifj. Stein János, aki babérfákkal, tündérekkel és gyöngyvirággal dekorálja, majd tüskés, szíves rózsaágakkal zárja le a kompozíciót. Mintákat, követendő példákat kínál tehát az újság, mellyel a műipart is terelgetni szándékozik a modern díszítmények felé, de ötleteket nyújt az ügyes kezű hölgyeknek az önálló tevékenységhez.

A legyezőlapok kreatív kialakítása két év múlva újabb lökést kap, ekkor ugyanis a „Vízcsöpp Társaság" pályázatot ír ki díszes és művészi becsű legyező tervezésére.61 A kiírás szerint nem csupán a lapot, hanem a teljes legyezőt meg kell tervezni, mégpedig oly módon, hogy annak minden alkotórésze magyar iparos által elkészíthető kell, hogy legyen. A társaság vállalja továbbá, hogy minden beküldött pályaművet kiállít az Iparművészeti Múzeumban. A pályázaton 24 művész vett részt összesen 48 pályaművel. A pályázók névsora sajnos nem ismert, így nem tudjuk, hogy Zsolnay Júlia részt vett-e a megmérettetésen. Az első díjat elnyerő személye és a kitüntetett alkotásokat látva elmondható, hogy végleg elérkezett a szecessziós stílusú kiegészítők ideje, nem terem többé babér a lepkét kergető faunoknak és a kerekded amoretteknek. Dékáni Árpád halasi rajztanár terve alapján készült csipkelegyező nyerte el az első díjat, mely 300

60 Magyar Iparművészet 4. (1901) 45.

61 Magyar Iparművészet 6. (1903) 197.

191