Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Virágok és legyezők. Zsolnay Júlia alkotásai a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményében
lapon jól láthatóan tulipánból indul ki a virágtő, formája és különösen a csavart mintájú levelek íve felidézi bennünk a kerámiák formavilágát. A kék selyemfestményen egy jellegzetesen magyar használati tárgy képezi a virágtő indítását. Csutora vagy más néven kulacs veszi át a két füles korsó helyét. A hagyományosan kör vagy ovális alakú kerámiából illetve fából készült edényben pálinkát, bort egyaránt tarthattak. Apró lábai teszik lehetővé, hogy az asztalon is megálljon, míg fülei révén és egy szíj használatával vállon is lehetett hordani.46 Ez a jellegzetesen magyar tárgytípus többféle formában jelenik meg a Zsolnay gyár alkotásain. Készülnek nagy méretű csutorák47 - természetesen nem használati tárgyként, inkább csak díszként - 1883-ban népi életképekkel kifestve. 1881-ben pedig Zsolnay Júlia készít tervet egy virágokkal díszített kerámia kulacshoz.48 Dekorként is megjelenik a gyár 31-es számú színes mintalapján,49 amit a magyaros stílusban gyakrabban alkotó Teréz készít. A legyezőlapokon is megfigyelhető tehát a gyár népies termékeinek jellemzője: a hagyományos elemek kreatív használata. „A szimbolikus funkció, az elvontan és semmiképpen sem a stílustisztaság jegyében érvényesülő népies díszítmény veszi át az eredeti motívumok helyét."50 A megőrzött tárgyak és tervek tanúsága szerint Zsolnay Teréz sokkal gyakrabban tervez magyaros modorban, mint testvérhúga. Júlia előszeretettel fordul a kevésbé stilizált motívumok és a keleti hagyományok felé. Egy 1881-ben készült mintalapja51 (4. kép) mutatja igazán jól, hogy nem csak festett legyezőlapjain használta szívesen a népi kultúrában megőrzött hagyományos motívumokat. Az eklektikus stílus jegyeit mutató készlet fehér alapú középmezeje különösen érdekes számunkra, hiszen itt egy központi elemből kinövő szimmetrikus virágtövet láthatunk, melynek tengelyében bimbós és nyílott tulipánok és az első legyezőn látottakhoz nagyon hasonló szegfűk pompáznak. Ismert továbbá egy másik terv is, amikor is korsót mintáz „az úrihímzés által inspirált, egy tőből fakadó, szimmetrikus elrendezésű, virágdíszes"52 indával. Zsolnay Vilmos mindig előszeretettel használta, gyűjtötte a népi díszítőművészet motívumait, és lányait is ezek megbecsülésére nevelte. A gyár termékei között különösen a millennium idejéből ismerünk ebben a stílusban készült tárgyakat. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található egy kisebb csutora,53 melyen a magyaros motívumok mellett a millenniumra utaló évszámok is feltűnnek: 896-1896. Magyaros stílusban díszítették azt az írókészletet is, melyet Ferenc József használt az Iparművészeti Múzeum megnyitásakor. Figyelmet érdemel továbbá a Lechner Ödön tervezte múzeumépület belső díszítése, amely véleményem szerint sok vonásában emlékeztet 46 Kovács Orsolya: Népi elemek, folklorizálás a Zsolnay kerámiában. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40. (1995) 211-223. 217. 47 Csenkey Éva-Gyugyi László-Hárs Éva: Zsolnay aranykora. Gyugyi László gyűjteménye a nagyvilágból visszatér Pécsre. Pécs, 2010. 100. a és b kép 48 1. Decorkönyv 208. számú rajz. 49 Janus Pannonius Múzeum. Pécs, Ltsz.: 61.444.31. 50 Kovács O. Népi elemek i. m. 218. 51 Janus Pannonius Múzeum Pécs, Ltsz.: 61.450.52. 52 Kovács O. Népi elemek i. m. 218. 53 Iparművészeti Múzeum, Ltsz.: 22570. 188
